Bejegyzések a ‘igazságügyi miniszter’ címkével ellátva

a törvényes bíróhoz való jogot sérti a kinevezés garanciális szabályainak megsértése

A Nagykamara három lépcsőből álló tesztet dolgozott ki, aminek mentén megállapítható, hogy a bírókinevezéssel kapcsolatos jogsértés a bíróság törvényességének megdőléséhez vezet-e. A Bíróság egyhangú döntése szerint az izlandi Fellebbviteli Bíróság bíráinak kinevezése során az igazságügyminiszter és a parlament is olyan lényegi garanciális szabályokat szegett meg, amelyek a teszt alapján sértették a törvényes bíróhoz való jogot. E jogsértést pedig a belső jogorvoslati rendszer nem reparálta.

Mulasztott a gyámhatóság

A jogbiztonság követelményének sérelme mellett visszásságot okozott a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogával összefüggésben egy elhúzódó hatósági eljárás – állapította meg jelentésében az alapvető jogok biztosa.

AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA

Az AB nyáron meghozott döntésében úgy ítélte meg, hogy lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.