Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves hivatali idejének 2024. május 21-i lejárta után sem veszíti el legitimitását a következő államfő megválasztásáig – vélekedett Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter az BBC ukrán kiadásának adott, pénteken megjelent interjújában.
Ukrajnában az alkotmány előírása szerint hadiállapot ideje alatt nem lehet választásokat tartani. A tárcavezető leszögezte, hogy az elnök jogköre a következő államfő megválasztásáig tart. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az ukrán alkotmány számos normája úgy van megfogalmazva, hogy aki valamilyen összeesküvés-elméletet akar valamire felépíteni, az megtalálhatja benne annak igazolást. Ezért a miniszter heves vitákra számít az elnöki legitimáció kérdésével kapcsolatosan, – mint mondta – elsősorban abból kiindulva, hogy az alkotmány kidolgozói annak idején nem nagyon hittek egy ukrajnai háború kitörésében, így meglehetősen „ügyetlenül” fogalmazták meg az alaptörvény erre vonatkozó normáit. A hadiállapotra vonatkozó részek pontatlan megfogalmazása miatt a közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméleteket pedig Oroszország felhasználja saját propagandacéljaira – mutatott rá.
Arra a megjegyzésre, miszerint célszerűbb lenne az alkotmányt értelmező testülethez, az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy véget vessen az elnök legitimációja körüli dilemmának, Maljuszka azt válaszolta, hogy szerinte túl késő ezt megtenni, „sőt a jelenlegi valóságban még káros is lehet”. „Valószínűleg már késő ezt most megtenni, mert éppen ez a fajta megkeresés jelentené azt, hogy vannak jogos kétségek efelől” – válaszolta. Hangsúlyozta, hogy az ország kommunikációs és biztonsági helyzetét tekintve szerinte óriási hiba lenne most hivatalosan és nyilvánosan megkérdőjelezni az elnök legitimitását, ezért is gondolja úgy, hogy most nincs értelme az alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy a május 21. utáni elnöki rendeletek teljesen legitimek lesznek-e, a miniszter azt válaszolta, hogy egyértelműen azok lesznek.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
