Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Román bírák és ügyészek szakmai egyesületei vitatják a romániai korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások lefolytatásával megbízott egyes ügyészek kinevezését. Úgy vélik, hogy az e kinevezések alapjául szolgáló nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen az uniós joggal, és nem alkalmazható
Az ezen ügyben eljáró pitești fellebbviteli bíróság (Románia) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy összeegyeztethetők-e az uniós joggal azok a román eljárási szabályok, amelyek lényegében megakadályozzák a bírák és ügyészek egyesületeit abban, hogy keresetet nyújtsanak be ezen ügyészek kinevezésével szemben, mivel az ilyen kereset elfogadhatóságát jogos magánérdek fennállásától teszik függővé. A román bíróság azt a kérdést is felteszi, hogy ez a szabályozás összeegyeztethető-e Romániának a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásaival és
az uniós joggal.
A Bíróság megállapítja, hogy az uniós joggal nem ellentétes az olyan nemzeti szabály, amely a gyakorlatban kizárja, hogy a bírák és ügyészek egyesületei vitathassák a bírákkal szembeni büntetőeljárások lefolytatásával megbízott ügyészek kinevezését, az ilyen kereset elfogadhatóságához megkövetelve a magánérdek bizonyítását.
Főszabály szerint a tagállamok feladata annak eldöntése, hogy ki indíthat bírósági eljárásokat, anélkül azonban, hogy aláásnák a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. Kétségtelen, hogy bizonyos esetekben az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy engedélyezzék érdekképviseleti szervezetek számára, hogy azok bírósági eljárást indítsanak a környezet védelme érdekében vagy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem céljából. Ugyanakkor az uniós jog egyetlen rendelkezése sem kötelezi általános jelleggel a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a bírák és ügyészek szakmai egyesületei számára az ahhoz való jogot, hogy vitassák a bírák jogállásához kapcsolódó valamely nemzeti intézkedésnek az uniós joggal való bármilyen összeegyeztethetetlenségét.
Egyébiránt önmagában az a tény, hogy valamely nemzeti szabályozás nem hatalmazza fel ezen egyesületeket ilyen
keresetek indítására, nem elegendő ahhoz, hogy a jogalanyokban jogos kétségeket ébresszen a román bírák
függetlenségét illetően.
Forrás: curia.europa.eu
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
