Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlata miatt


Versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el a bíróság az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban – közölte a GVH csütörtökön.

A közlemény szerint Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti frakcióvezetője nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez a GVH korábbi döntésével szemben, a törvényszék szóban kihirdetett ítéletében helyt adott a kereseti kérelemnek, és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el.

A közleményben felidézik, hogy Tóth Bertalan 2023 őszén fordult bejelentéssel a Gazdasági Versenyhivatalhoz az MVM számlázási gyakorlatát kifogásolva. A bejelentést a hivatal alaposan megvizsgálta, egyebekben adatokat kértek a bejelentőtől, a bejelentett vállalkozástól, figyelembe vették a beérkezett információkat, a rendelkezésre álló egyéb dokumentumokat, és értékelték a releváns tényeket.

Az eljárásban a GVH arra a megállapításra jutott, hogy a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem álltak fenn a bejelentésben foglaltak és a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján.

Hangsúlyozták, a GVH számára minden fogyasztói jelzés fontos, amelyeket minden esetben ugyanazon jogi kritériumok mentén vizsgálnak ki. Amennyiben a bejelentők nem értenek egyet a versenyhatóság döntésével – a Magyarországon működő jogállamisági garanciáknak köszönhetően – a versenytörvény rendelkezései alapján bírósághoz fordulhatnak.

A bejelentés lezárását követően Tóth Bertalan az ilyenkor mindenki számára nyitva álló bírósági úton élt keresettel a GVH döntésével szemben, azt kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy helyezze hatályon kívül a GVH döntését, és kötelezze új eljárás lefolytatására a versenyhatóságot – írták.

A GVH közlése szerint a bíróság a felek meghallgatását, az álláspontok vizsgálatát követően a 2024. május 9-én megtartott tárgyaláson az egyelőre szóban kihirdetett ítélet alapján adott helyt a kereseti kérelemben foglaltaknak, és rendelte el a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását.

A versenyhatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság döntéséből fakadó rendelkezések pontos tartalma a bíróság döntésének írásba foglalása, kézhez vétele után ismerhető majd meg a felek számára, amely torzításmentes értelmezéséhez a nemzeti versenyhatóság mind a közvélemény, mind a bejelentő részére rendelkezésre áll.

Hangsúlyozták, az írásba foglalt döntést követően a GVH a bírósági ítéletnek megfelelően, a vonatkozó jogszabályok betartásával jár el. A bíróság által elrendelt versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az ügyben érintett vállalkozás a jogsértést elkövette. A versenyfelügyeleti eljárás minden esetben a tények tisztázására, ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.

A versenyfelügyeleti eljárásról a GVH Versenytanácsa hoz döntést, amelyről a nemzeti versenyhatóság tájékoztatja a közvéleményt – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.