Ha öröklésről esik szó jellemzően mindenki a törvényes öröklésre gondol, ahol természetes személyek, rokonok örökölnek egymástól. A következő gyakori gondolat a végrendeleti öröklés, ahol már nem csak hozzátartozók, hanem a családon kívüli személyek is örökössé válhatnak.
„Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.”
Az alábbi cikk a jogválasztás és az „öröklési szerződés” kapcsolatát mutatja be a luxembourgi bíróság egyik döntésével összefüggésben.
Az alábbi cikk a bírósági polgári nemperes eljárásokról szóló törvényhez íródott kommentár anyagi jogerőhatást tárgyaló részletét ismerteti.
A nemrégiben elfogadott 2022. évi LV. törvény számos igazságügyi jogszabályt módosít, írásunkban a közjegyzői működést érintő, 2023. január 1-től hatályos változásokat foglaljuk össze. A jogalkotó indokolása szerint a módosítások a közjegyzők működésének gördülékenyebbé tételét segítik elő.
Előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halála előtt olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen, vagy ehhez fogható segítséget.
Ha egy társaság egyszemélyes tulajdonosa életében nem szeretné megosztani mással a cégvezetés feladatát, akkor halála esetére végrendeletben nevezhet ki – az örökösök tényleges joggyakorlásának kezdő időpontjáig – egy személyt a vagyon és a cég kezelésére.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk befejező részében a nagykommentárnak az öröklés általános szabályairól szóló részletet olvashatják el.
A legtöbb esetben a veszélyhelyzet sem bénítja meg a hagyatéki eljárások intézését, lehetőség van ugyanis arra, hogy a közjegyző személyes megjelenést igénylő hagyatéki tárgyalás tartása nélkül adja át a hagyatékot.
A következő hónapok több tízezerre tehető hagyatéki ügyének jelentős része személyes megjelenés nélkül is lezárható, így az örökösöknek nem kell megvárniuk a koronavírus-járvány elmúltát, hogy hozzájussanak a hagyatékhoz – közölte Magyar Országos Közjegyzői Kamara.
