Új igazságügyi tárgyú salátatörvényt hirdettek ki II. – Közjegyzői tevékenység

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemrégiben elfogadott 2022. évi LV. törvény számos igazságügyi jogszabályt módosít, írásunkban a közjegyzői működést érintő, 2023. január 1-től hatályos változásokat foglaljuk össze. A jogalkotó indokolása szerint a módosítások a közjegyzők működésének gördülékenyebbé tételét segítik elő.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvényt (Salátatörvény) december 1-jén hirdették ki, rendelkezéseinek egy része december 2-án hatályba is lépett, azonban a közjegyzői tevékenységre vonatkozó módosítások 2023. január 1-jétől hatályosak.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) módosítása egyértelműen meghatározza a közjegyzői irodában tagként résztvevő személyek körét, továbbá pontosítja a közjegyző helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

Közjegyzői iroda tagjai

A közjegyzői tevékenység közhatalmi jellegére tekintettel a törvény egyértelműen meghatározza a közjegyzői irodákban tagként résztvevő természetes személyek körét: a közjegyzőre, a közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettesére és nyugalmazott közjegyzőre, illetve a közjegyző közeli hozzátartozójára korlátozza a lehetséges tagokat. Közös iroda működtetése esetén ez a követelmény csak az egyik közjegyző tag vonatkozásában terheli a nem közjegyző tagot.

Nem lehet a közjegyzői iroda tagja az a közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy nyugalmazott közjegyző, akivel szemben a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, vagy akit érdemtelenné nyilvánított, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. Ha az alapítási engedély megadása iránti eljárás időtartama alatt a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, az engedélyezési eljárást a fegyelmi vétség elbírálásáig fel kell függeszteni.

A jogszabály egyértelműen a területi kamarák hatáskörei közé sorolja a közjegyzői irodai tagság létesítése, illetve ezen engedély visszavonása iránti eljárást.

Iroda alapítása, elkülönülő vagyona

Az iroda alapítási engedély megadására vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy az alapítási engedélyt akkor is megadottnak kell tekinteni, ha a területi kamara elnöksége az eljárásra rendelkezésre álló határidőben nem bírálja el a kérelmet. A módosítás a kérelemmel kapcsolatos hiánypótlási felhívásra maximálisan 30 napos határidőt ad azzal, hogy a hiánypótlás időtartama a határidőbe nem számít bele.

Tekintettel arra, hogy a közjegyzőnek a kinevezésétől számított 3 hónapon belül hivatalba kell lépnie, a törvénymódosítás a jelenlegi két hónapról 15 napra rövidíti le a területi kamara elnökségének az irodaalapítási engedély kiadására vonatkozó határidejét.

Annak érdekében, hogy a közjegyzőétől elkülönülő vagyona legyen a közjegyzői irodának, egyértelművé válik, hogy a közjegyzőt illető összegek és azok járulékai a közjegyzői iroda bevételét képezik, ezek biztosítékainak jogosultja is az iroda lesz.

A közjegyző helyettesítése

Az alapul szolgáló okokra figyelemmel a közjegyző helyettesítésének két formája van: egyrészt az állandó helyettesítés a rövidebb, alkalomszerűbb (például szabadság) távollétek esetére, másrészt a tartós helyettesítés, amely huzamosabb időre szól, például a megüresedett álláshelyre annak betöltéséig vagy a közjegyző szolgálatának szünetelése idejére.

A törvénymódosítás pontosítja, hogy ki rendelhető ki helyettesként. Nem lehet a jövőben helyettes a nyugalmazott bíró, a nyugalmazott közjegyző pedig csak kivételesen, csak a saját korábbi székhelyén, az utód közjegyző hivatalba lépéséig rendelhető ki tartós helyettesként. A nyugalmazott közjegyző a helyettesítési tevékenységet egyénileg is folytathatja, ugyanakkor, ha közjegyzői iroda formájában működik – a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá való átalakulására vonatkozó 90 napos határidő a kirendelés megszűnésétől számítandó.

Lényeges változás, hogy a jövő évtől az állandó helyettesítés alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző, illetve ügyintéző – az állandó helyettes utasítása és felelőssége mellett – is eljárhat.

Mentesülés az irodaalapítási kötelezettség alól

Mentesülnek az irodaalapítási kötelezettség alól azok a közjegyzők, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév betöltéséig kevesebb, mint 5 év van hátra, ők a tevékenységüket továbbra is egyénileg folytathatják.

Helyettes irodavezető feltüntetése a cégjegyzékben

Módosul  a Cégtörvény (2006. évi V. tv.) is, tekintettel arra, hogy a közjegyzői iroda esetén a jövőben a cégjegyzékben kötelezően feltüntetendő adat lesz a helyettes irodavezető és adatai. A helyettes irodavezető bejegyzésére, valamint megbízásának megszűnésekor a törlésére a területi kamara elnökségének határozata alapján változásbejegyzési kérelem folytán kerül sor.

Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) módosítását az indokolja, hogy a gyakorlati visszajelzések alapján amennyiben az örökhagyó ügyvéd volt, az irodagondnok hasonló feladatot lát el az elhunyt ügyvéd irodájának vagyoni helyzete felmérése és annak leltározása során, mint amelyet a jegyző vagy a közjegyző a hagyaték leltározásakor a hagyatékba tartozó vagyon felmérésekor.

A jogalkotó annak eldöntését, hogy a hagyatékban található okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt-e, illetve az okirat, a pénz, valamint a vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi-e, az irodagondnok felelősségi körébe telepíti azzal együtt, hogy az irodagondnok nyilatkozatához a leltár felvétele során a jegyző vagy a közjegyző kötve van. Ezen túlmenően a hagyatéki leltárban kizárólag az irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát kell feltüntetnie, ha az a leltár elkészítésekor a rendelkezésére áll, amelyet az irodagondnoknak kell közölnie a leltár felvételét végző jegyzővel vagy közjegyzővel. Az irodagondnokot helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell, abban az esetben, ha személye az ügyvédi kamarai nyilvántartásból megállapítható.

Az igazságügyi salátatörvény szerzői jogra, szabadalomra és védjegyre vonatkozó rendelkezéseiről szóló írásunk itt olvasható.

---