Új igazságügyi tárgyú salátatörvényt hirdettek ki I. – Szerzői jog, szabadalom, védjegy


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változik az Szerzői jogi törvény, a Védjegy tv., a Szabadalmi tv., a mintaoltalmakról szóló törvények, és a közös jogkezelésről szóló törvény is.

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvényt (Salátatörvény) december 1-jén hirdették ki, rendelkezéseinek egy része december 2-án hatályba is lépett, azonban a szellemi tulajdonra vonatkozó alcímei 2023. január 1-jén fognak csak hatályba lépni.

A Salátatörvény általános indokolásában megfogalmazottak szerint az iparjogvédelmi tárgyú törvények esetében a módosítások célja az SZTNH előtti eljárásoknak a gyakorlati tapasztalatokon alapuló finomhangolása, és más eljárási szabályokkal (Pp. és Ákr.) történő összehangolása. A módosítások többek között az egyes eljárások szünetelésére és felfüggesztésére, oltalmi idők számítására, a lajstromozást kérelmező személyében bekövetkező változásokra és az egyes eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseket érintik.

Az Szjt. esetében a módosítás jellege eltérő, ott a kisebb jogértelmezési és technikai jellegű pontosítások átvezetése volt fókuszban, melyek főképp az ún. SatCab II és a CDSM irányelvek tavaly nyáron történt átültetését követően született gyakorlati tapasztalatokon alapulnak.

A törvény összesen 19 másik törvényt módosított – cikkünkben áttekintjük az előbb említett tárgykörökben érintett törvények fontosabb változásait.

  1. A Hmtv. módosítása: oltalmi idő számítása, bejelentési nyilvántartás, a bejelentés tárgya

Eddig nem rendelkezett teljeskörűen a használati minták oltalmi idejére vonatkozó számítás szabályairól, január 1-től ezért kiegészül azzal a Hmtv., hogy a mintaoltalom időtartamára alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom időtartamának számítására vonatkozó rendelkezéseit.

Az Szt. szövegéből 2011. január 1. napjával kikerült a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartás is, abban csak a közzétett szabadalmi bejelentésekről vezetett lajstrom szerepel. Emiatt a szabadalmi, használatiminta-oltalmi és növényfajta-oltalmi bejelentések kapcsán az SZTNH ügyviteli feladatainak hatékony ellátásához (pl. iktatás, határidők figyelése, hiánypótlási felhívás kiküldése stb.) elengedhetetlenné vált a bejelentési nyilvántartás vezetése, melyet a Salátatörvény be is vezetett azzal, hogy az SZTNH mintaoltalmi ügyekben folyó eljárásában alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Hivatal előtti eljárásra vonatkozó általános szabályait, ideértve a bejelentési nyilvántartásra, a szabadalmi lajstromra, valamint a hatósági tájékoztatásra vonatkozó szabályokat is, bizonyos eltérésekkel.

Másik módosítás, hogy az SZTNH a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi: „g) a bejelentést nem változtatták-e meg úgy, hogy a tárgya bővebb lett annál, mint amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.

Ez a Salátatörvény 4. §-val bevezetett módosítás a részletes indokolás szerint azért szükséges, mert a bejelentés módosítására vonatkozó jelenlegi szabályok a sokéves gyakorlat által is igazolt módon nem tekinthető egyértelműnek, félreérthető, mivel az „új tartalom bevitelére” való utalás azt a képzetet keltheti egyes ügyfelekben, hogy csupán az új szöveg, vagy ábra(részlet) beiktatása nem megengedett, azonban a jogalkotói szándék, a szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója és a következetes hivatali joggyakorlat egyaránt tiltja a meglévő szövegeknek és ábrarészleteknek a bejelentés tárgyát bővítő törlését is. Ezért a hivatkozott megtévesztő kifejezés törlésre került.

  1. Az Szt. módosítása: feltaláló, szabadalmi oltalmi idő, közegészségügyi kényszerengedély, újdonságkutatás, ISZT szakvélemény

A feltaláló személyének értelmezését bővítették a fentebb már említett nyilvántartás miatt azzal, hogy „Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartás vagy a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet.”

A szabadalmi és a növényfajta-oltalom oltalmi időt szabályozó szakaszok kiegészültek azzal a pontosítással, hogy „az oltalmi idő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az oltalom a lejárat napjának elteltével szűnik meg.

A Salátatörvény továbbá pontosítja azokat a szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló műszaki megoldásoknak a körét, amelyekre közegészségügyi kényszerengedély igényelhető. Ennek eredményeképp kikerült a „vizsgálati gyógyszer” kategóriája, mivel az nem képezheti szabadalmi oltalom tárgyát, így kényszerengedély sem adható ki rá. A részletes indokolás kiemeli, hogy az Szt. és az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény eltérő fogalomrendszerére tekintettel a módosítás nem szűkíti a kényszerengedély hatályát, az továbbra is minden egészségügyi terméket lefed (akár vizsgálati gyógyszer hatóanyagát is) amely vonatkozásában szabadalmi vagy kiegészítő oltalom került megadásra.

A szüneteléssel, megszűnéssel, felfüggesztéssel kapcsolatban több módosítás is volt, így január 1-től:

  • A szabadalmi eljárás több ellenérdekű ügyfél esetén az ügyfelek együttes kérelmére szünetel. A szünetelést az SZTNH végzéssel állapítja meg. Egy eljárás csak egy alkalommal szünetelhet. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás megszűnik.
  • Főszabály szerint a bejelentő kérelmére a szabadalom megadására irányuló eljárás nem függeszthető fel.
  • A szabadalom megadására irányuló eljárás nem szünetelhet.

A Hmtv.-hez hasonlóan itt is bevezetésre került a bejelentési nyilvántartás vezetése, mely alapján Hivatal a közzétételt megelőzően a szabadalmi és növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a közzétett szabadalmakról és növényfajta-oltalmi bejelentésekről szabadalmi és növényfajta-oltalmi lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi és növényfajta-oltalommal jogokkal kapcsolatos tényeket és körülményeket.

Az újdonságkutatás rész is változik az Szt.-ben:

Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § a) és b) pontjai pontja alapján vizsgált feltételeknek, és a bejelentő magyar vagy angol nyelven benyújtotta a szabadalmi leírást igényponttal, valamint a kivonatot és – szükség szerint – a rajzot, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján – figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra – újdonságkutatási jelentést készít.

A részletes indokolás felhívja a figyelmet arra, hogy az újdonságkutatás korai elvégzésének és a bejelentő részére történő megküldésének jelentős hozadéka lehet, hogy a bejelentő még az elsőbbségi évben tudomást szerezhet a releváns technika állásáról és a szabadalomszerzés esélyeiről, és ennek ismeretében alakíthatja további oltalomszerzési stratégiáját, iparjogvédelmi portfólióját, és akár külföldi vagy nemzetközi bejelentést tehet. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak a hazai bejelentők versenyképességének javításához, ahogy az is, hogy a bejelentők érdekében a Salátatörvény a magyar mellett angol nyelvű mellékletek alapján is lehetővé teszi az újdonságkutatás elkészítését további megkötések nélkül, azzal, hogy a fordítási követelményeken nem változtat, így a bejelentés közzétételére továbbra is magyar nyelven kerülhet sor.

Bővül a szakvélemények megismerhetősége is: mivel a gyakorlatban igény mutatkozik az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (ISZT) véleményeinek a megismerésére, ezért a Salátatörvény módosítása egy adatbázist hoz létre a szakvélemények megismerhetősége érdekében. A titoktartással érintett ügyekben is számos olyan kérdésben foglal állást az ISZT, amelyben a lehetséges válasz közérdeklődésére tarthat számot, mert hozzájárulhat a kutatómunkához, a szakmai publikációkhoz és a jogi gondolkodás formálásához is, azonban ezekben az esetekben a közzététel kizárólag az ügy számára, tárgyára, és a tanács jogértelmezéssel kapcsolatos megállapításaira terjed majd ki.

Az ügyfelek számára könnyebbség, hogy hatályon kívül helyezték az Szt. azon rendelkezését, mely alapján eddig a kérelemre megtekinthető iratokba való betekintést az SZTNH személyes megjelenéshez kötötten biztosította. Ezzel elhárult a jogi akadály az iratbetekintési kérelmek elektronikus úton történő teljesítése elől.

  1. A Védjegy tv. módosítása: határidő-hosszabbítás, védjegy törlése, részletes indokolás felszólalás esetén

A Védjegy tv. a módosításokkal a határidő-hosszabbításra vonatkozó rendelkezéseket az Szt. mintájára alakítja ki úgy, hogy:

Ahol e törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább egy hónapos, de legfeljebb három hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább egy hónappal, de legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Többszöri, illetve három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás különösen indokolt esetben adható.

Védjegy törlése esetén a viszonylagos kizáró okok alapján történő fellépést a védjegylajstromba bejegyzett használó számára már nem biztosítja az új rendelkezés: a törlési eljárásban csak a korábbi akadályozó jog vagy jogok jogosultja kérheti a védjegy törlését.

A gyorsított törlési eljárás elrendelésének feltételeire vonatkozó rendelkezések pontosításával világossá teszi az új szabályozás, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem jogerős elutasítása esetén nincs helye gyorsított törlési eljárás elrendelésének, illetve a bitorlási pernek is folyamatban kell lennie ahhoz, hogy a gyorsított törlési eljárás elrendelésére sor kerülhessen.

A felszólalás esetén történő érdemi vizsgálat alcím több kisebb módosítása közül kiemelendő az, hogy a felszólalásban nemcsak meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okot (a felszólalás okát), hanem azt részletesen indokolni kell, és mellékelni kell az alapul szolgáló bizonyítékokat. A Salátatörvényhez fűzött részletes indokolás szerint erre azért volt szükség, mert a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakori, hogy a felszólalók érdemi indokolás nélküli felszólalást nyújtanak be a törvényi határidőn belül, utalva arra, hogy a részletes indokolást 30 napon belül fogják benyújtani, ez azonban méltánytalan a védjegybejelentőkkel szemben és a hivatali ügyintézési időket is indokolatlanul megnöveli.

Ezen törvény esetén is kikerül a személyes megjelenési kötelezettség feltétele, így az iratbetekintési kérelmek elektronikus úton is intézhetők.

  1. Az Szjt. módosítása: új szomszédos jogi védelem, kibővült származási ország elve, tartalommegosztó szolgáltató felelőssége, Szerzői Jogi Szakértő Testület hatásköre

Az Szjt.-be tavaly nyáron kerültek átültetésre a CDSM irányelv rendelkezéseit, mely alapján most bevezetésre került a sajtókiadványok kiadóinak védelmét biztosító szomszédos jog is, így az Szjt. 1. § (8) bekezdése rögzíti, hogy: „Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, a sajtókiadványok kiadói, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

A korábban bevezetett származási ország elve eddig csak a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhető tételére terjedt ki, az új szabályozással azonban a kiegészítő online szolgáltatások nyilvánossághoz közvetítésére is ki fog, pontosítva ezzel a SatCab II irányelv átültetését.

A Salátatörvény módosítása tisztázza azt is, hogy a tartalommegosztó szolgáltató nem felel az olyan tartalom elérhetővé tételéért, amelyre az Szjt. 57/G. §-ban foglalt panasztételi mechanizmus végeredményeként került sor. E rendelkezésben a pontosítás az elérhetővé tétel vonatkozásában az „ismét” szófordulat kivételével történt meg, ugyanis az elérhetővé tétel nem minden esetben „ismételten” valósulhat meg, ugyanis felmerülhet, hogy a panasztétel oka éppen az, hogy adott tartalom korábban nem vált elérhetővé.

A felhasználási szerződések kapcsán pontosításra és kibővítésre került az Szjt.-ben az, hogy a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott művekre vagy a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban alkotott teljesítményekre nem alkalmazható az, hogy a szerződés alapján a felhasználó évente legalább egyszer köteles részletes tájékoztatást nyújtani a szerző számára (további részletszabályokkal és kikötésekkel). A korábbi (jelenleg még hatályos) megfogalmazás félreértésre adhatott okot, ugyanis az Szjt. 30. §-ának rendelkezései nem terjednek ki a szomszédos jogi teljesítményekre. Erre tekintettel finomításra került a megfogalmazás, és elkülönítésre került egymástól a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű, valamint a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott teljesítmény fogalma.

Erre azért volt szükség, mivel a (szerzői) tájékoztatási kötelezettség nem csak a művekkel kapcsolatban, hanem az előadóművészi teljesítményekkel kapcsolatban is fennáll, azonban ez egy olyan speciális többletfeladatot jelent, amely a munkaviszonyban létrehozott teljesítmények esetében is szükségtelen és aránytalan többlet terhet okoz a munkáltató számára, aki a munkaszerződésben megjelölt ellentételezés teljesítésével már megfizette a teljesítmény elkészítését.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület hatásköre a módosítás eredményeképp nemcsak a felhasználási joggal kapcsolatos kérdésekre, hanem a személyhez fűződő jogok kérdéseiben történő véleményadásra is kiterjed a jövőben, ezáltal összhangba kerül a hatósági és a bírósági kirendelés alapján készülő szakvélemények gyakorlata.

  1. Az Fmtv. módosítása

A Salátatörvény néhány kisebb módosításának háttere az, hogy a tárgyalás elhalasztása tekintetében sem az Fmtv. illetve egyéb iparjogvédelmi törvények, sem az Ákr. nem tartalmaznak rendelkezést. A részletes indokolás rámutat arra, hogy csak az Ákr. Kommentárja nyújt iránymutatást ebben a kérdésben: „Ha adminisztrációs vagy egyéb ok miatt a tárgyalásra a megjelölt  időpontban mégsem lehet sort keríteni, a tárgyalást hivatalból el kell halasztani, – ha lehetséges – megjelölve az új időpontot. Ez tartalmát tekintve új idéző végzés, amelyben a hatóság megjelöli a tárgyalás új időpontját, egyszersmind megidézi újból a feleket.” Emiatt volt indokolt a Pp. vonatkozó szabályainak átvétele. Emellett a Salátatörvény rendelkezik a halasztott határozat kézbesítésének határidejéről is.

  1. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

A törvény új szövege szerint: „A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg”, és „Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható.

A rövidke módosítás indoka, hogy a két rendelkezés korábbi (jelenleg hatályos) szövege kizárta a hatálya alól a KJK irányelv nyomán bevezetett, a zeneművek több EGT-állam területére kiterjedő hatályú engedélyezésére irányuló megbízásokat, vagyis ilyen típusú megbízások esetén, ugyanabban az országban párhuzamosan több közös jogkezelő szervezet is képviselheti az adott szerzőt, műveinek azonos, vagy eltérő összetételű repertoárja kapcsán, ez a kizárás azonban nem az irányelvből ered.

A gyakorlatban ez a kizárás jelentős értelmezési nehézséget okozott, bizonytalanságot teremtett a közös jogkezelő szervezetek közötti átjárhatóság szabályai terén, és nehezítette a több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezése kapcsán a hazai gyakorlat kialakulását. Ezért volt szükséges a Salátatörvény részletes indokolása szerint a jogkezelési megbízások hatályának egységesítése mind a hazai jogkezelési tevékenység, mind pedig a zeneművek több tagállam területére történő engedélyezése tekintetében.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/42-44. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.