Hagyatéki eljárás a veszélyhelyzet idején Koronavírus

A legtöbb esetben a veszélyhelyzet sem bénítja meg a hagyatéki eljárások intézését, lehetőség van ugyanis arra, hogy a közjegyző személyes megjelenést igénylő hagyatéki tárgyalás tartása nélkül adja át a hagyatékot.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 31. § (8) bekezdése szerint a közjegyző a veszélyhelyzet ideje alatt nem rendelkezhet hagyatéki tárgyalás kitűzéséről, még akkor sem, ha valamennyi idézendő személy megjelenik a közjegyző előtt és kéri a tárgyalás megtartását. A közjegyzőnek lehetősége van azonban arra, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) által meghatározottnál szélesebb körben adja át tárgyalás tartása nélkül a hagyatékot.

Eljárás végintézkedés hiányában

A Rendelet végintézkedés hiányában minden esetben lehetővé teszi a hagyaték tárgyalás tartása nélküli átadását fontos azonban, hogy az örökösök teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan tárgyaláson való részvétel nélkül is tehetnek jognyilatkozatokat és – a jogszabályok által lehetővé tett körben – köthetnek akár egyezséget is, amelyet a közjegyző szükség esetén végzéssel jóváhagy és annak megfelelően adja át a hagyatékot. Ki kell emelni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az örökösök egyezségükbe tárgyalás tartása nélkül is bevonhatnak – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is, a Hetv. által meghatározott személyi körből. Egyezség hiányában a közjegyző a hagyatékot a törvényes öröklés általános rendje szerint adja át az örökösöknek. Ezt követően a tárgyalás tartása nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig a törvényes örökösök minden esetben kérhetik hagyatéki tárgyalás kitűzését, amennyiben az örökséget vissza szeretnék utasítani, más öröklésben érdekelttel egyezséget kívánnak kötni, a hagyaték átadás alapjául szolgált egyezségtől el kívánnak térni, örökségüket vagy annak egy részét hagyatéki hitelezőre vagy kieséses örökösre kívánják átruházni, vagy igénylővel kívánnak egyezséget kötni [Hetv. 43/C. § (5) bek.]. Ilyen kérelem esetén azonban a közjegyző tárgyalás kitűzéséről csak a veszélyhelyzet után határozhat.

Eljárás végintézkedés esetén

A Rendelet a hagyaték tárgyalás nélküli átadásának előzőekben bemutatott rendjétől eltérő szabályokat ad arra az esetre, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt. Ilyen esetben a közjegyző a végintézkedésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően elkészíti a hagyatékátadó végzés tervezetét és a végrendelettel együtt postai úton megküldi mindazoknak, akiket a Hetv. alapján a hagyatéki tárgyalásra meg kellene idéznie. A végrendelet másolatának fentiek szerinti postai úton való megküldése hivatott helyettesíteni, a hagyatéki tárgyaláson való kihirdetését. Az érintettek a hagyatékátadó végzés tervezetének kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozhatnak, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadják. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben nincs hallgatólagos elfogadás, mindenképpen kifejezett nyilatkozatra van szükség. Valamint arra is, hogy a nyilatkozatnak kifejezetten a tervezet változtatások nélküli elfogadásáról kell szólnia, ennek hiányában ugyanis a hagyaték tervezet szerinti átadására nincs mód. Ha a tárgyalásra megidézendő valamennyi érdekelt határidőn belül – írásban vagy más olyan módon, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas – benyújtja az elfogadó nyilatkozatát, a közjegyző meghozza a tervezettel azonos tartalmú hagyatékátadó végzést.

A hagyatékátadó végzéssel szemben az általános szabályok szerint fellebbezésnek van helye. Tekintettel arra, hogy a hagyaték átadása ebben az esetben végintézkedés alapján, de a Rendeletben foglaltak szerint tárgyalás tartása nélkül történik, így ebben az esetben is irányadók a Hetv. tárgyalás tartása nélküli átadásra vonatkozó rendelkezései. Azaz az örökösöknek ilyenkor is módjukban áll tárgyalás kitűzését kérni, de csak a végintézkedés nélkül történő tárgyalás tartása nélküli átadással megegyező okokból, azzal az eltéréssel, hogy az örökösök nem kérhetik tárgyalás kitűzését olyan okból, hogy az örökséget vissza szeretnék utasítani, figyelemmel arra, hogy a tervezet kifejezett elfogadása olyan cselekménynek minősül, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Rendelet alapján a hagyaték széles körben lehetővé tett tárgyalás tartása nélkül történő átadása csak lehetőség a közjegyző számára, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek tartja, nem ezt az eljárásrendet követi, hanem a veszélyhelyzet elmúltát követően tárgyalást tűz ki.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

Kapcsolódó cikkek:


A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején
2020. április 16.

A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején

A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.