Mi történik a hagyatékban levő digitális javakkal? Hogyan kezeli a magyar jogrendszer ezt a kérdést és mit mutat a nemzetközi kitekintés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a válaszokat a 2023. november 17-18. között a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium előadói és résztvevői
Az elmúlt évtizedben a házasságon alapulón családmodellt, amelyre a családi rendszer épült, egyre kevesebben választják követendő példaként. Az élettársi kapcsolatok számának növekedése a házasság rovására olyan társadalmi tendencia, amelyet az érintett országok jogalkotása aligha hagyhat figyelmen kívül. A magyar szabályozást dr. Hajdú Benedek, a HÍD Consulting Group jogi szakértője segítségével foglaljuk össze.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
Ha valakinek termőföldje van, akkor mindenképpen érdemes előre végrendelkezni róla, ezzel ugyanis megelőzheti a vitát az örökösök között – tudatta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
A csaknem 190 ezer milliárd forintra tehető teljes magyar háztartási vagyon örökítését időben meg kell szervezni, össze kell kapcsolni azokat a szakembereket, akik ebben a kérdésben segítséget nyújthatnak a családoknak – mondta Kállay András, a Grémium az Utódlásért Egyesület (GaUE) elnöke sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/140-142. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, ismételten a Kúria Döntések augusztusi számának a tartalmából válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2021/242–246. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Sok a tévhit a magyarok körében a házastársakra, élettársakra vonatkozó öröklési szabályokkal kapcsolatban. Alig harmaduk tudja például, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből.
Az ingatlanvagyon hasznosíthatóságának vizsgálatát mellőző hatósági gyakorlat alkalmas arra, hogy a szociális ellátás igénybevételére kényszerülő rászorulókat hátrányos helyzetbe hozza, életkörülményeiket tovább nehezítse, végső soron pedig alapvető jogaik sérelmét idézze elő – állapította meg jelentésében az ombudsman.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog I. című könyvből, melynek szerzői számos gyakorlati példán át mutatják be a peres gyakorlatot – a második részben az elbirtoklási kérdéskörében.
