Közjegyzői kamara: sokan nem ismerik az öröklés szabályait


Sok a tévhit a magyarok körében a házastársakra, élettársakra vonatkozó öröklési szabályokkal kapcsolatban. Alig harmaduk tudja például, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felméréséből.

A házastárs öröklésére vonatkozó szabályok a polgári törvénykönyvről szóló 2013-as törvény hatálybalépésével megváltoztak, és az új szabályokat sokan nem ismerik. A válaszadók többsége például tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Ezzel szemben a törvény szerint az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Van azonban egy kivétel: a csak az elhunyt tulajdonában lévő, de házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk.

Ha az elhunytnak nem született gyermeke, nem feltétlenül a házastársra száll a teljes vagyon, ugyanis a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat az özvegy örökli, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik házastársa szüleivel. A teljes vagyont végrendelet nélkül csak akkor örökölheti a túlélő házastárs, ha az elhunytnak se gyermekei, se szülei nem élnek.

A közjegyzői kamara felméréséből az is kiderül: a lakosság kevesebb mint fele tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, vagyis végrendelet hiányában semmit sem örökölnek párjuk vagyonából. Így előfordul, hogy sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hiába éltek együtt akár 15-20 évet az élettársukkal, hiába született közös gyermekük, ettől nem válnak egymás törvényes örökösévé. A házastárssal ellentétben az élettársnak a közösen lakott lakáson sem lesz haszonélvezeti joga, így az örökösök törvényesen kiköltöztethetik az ingatlanból. Az élettársak úgy gondoskodhatnak párjukról, ha egymás javára végrendelkeznek vagy közjegyzőnél élettársi vagyonjogi szerződést kötnek.

A kötelesrész a leszármazónak, a házastársnak vagy a szülőnek járó minimum részesedés. A kötelesrész csak annak az örökösnek nem jár, akit érvényesen kitagadtak. Ennek szigorúan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy nézeteltérés vagy megromlott viszony nem adhat alapot a kitagadásra.

A közjegyzői kamara több mint 2300 választ összesítő online felmérésében vizsgálta a magyarok házastársakra, leszármazókra, élettársakra vonatkozó törvényes örökléssel kapcsolatos jogi ismereteit.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. december 16.

A szerzői vagyoni jogok öröklése

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 9. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a szerzői vagyoni jogok öröklésével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.
2021. március 30.

Az öröklés általános szabályai – a Ptk. legfontosabb változtatásai

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk befejező részében a nagykommentárnak az öröklés általános szabályairól szóló részletet olvashatják el.
2020. december 2.

A Házassági Vagyonjogi Rendelet

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a nemzetközi magánjogról című kiadvány a nemzetközi magánjog egészét átfogó jogszabálymagyarázat, mely a nemzetközi magánjogról szóló törvényt részletesen és tematikusan elemzi, együttesen a szabályozás gerincét adó uniós jogi aktusokkal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint a kapcsolódó joggyakorlattal. Az alábbiakban a magyarázatnak a családi viszonyokkal foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a Házassági Vagyonjogi Rendelet alapvonásairól, hatályáról és annak fogalmi készletéről. A fejezet szerzője dr. Szeibert Orsolya.