A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején Koronavírus

A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.

A közjegyző szerepe az igazságszolgáltatásban, közjegyzői okirat

A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1. § (1) bekezdése alapján fennálló közjogi felhatalmazás alapján számos polgári nemperes eljárás lefolytatásával segíti az igazságszolgáltatási rendszer működését. Ezen eljárások mindegyike elsősorban oly módon járul hozzá az állam által biztosított jogrend megfelelő érvényesüléséhez, hogy a rendes bíróságoktól átvett hatáskörgyakorlás keretében tehermentesíti a bíróságokat. Az Alkotmánybíróság a közjegyző közjogi helyzetével foglalkozó határozataiban is rögzítette, hogy a közjegyzői tevékenység egységesen az igazságszolgáltatás keretébe tartozó jogszolgáltató tevékenységnek tekintendő. A közjegyző valamennyi tevékenysége, hatásköre jogszabály által meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul.[i] E tevékenység keretében a jogkereső közönség részére a közjegyző többek között jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, a feleket pedig az eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében [Kjtv. 1. § (2) bekezdése]. A közjegyző okiratszerkesztési tevékenyége során többek között elősegíti a forgalom szabadságát, biztonságát és a szerződési fegyelem erősödését is[ii]; a közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít[iii]. Mindezek alapján különösen fontos, hogy a 40/2020. (III.11.) kormányrendelettel Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eljárások, így az okiratszerkesztés is – a kialakult járványügyi helyzetnek megfelelő egészségügyi biztonsági intézkedések mellett – megfelelő módon lefolytathatóak legyenek. A veszélyhelyzet során érvényesülő különös rendelkezéseket meghatározó jogszabály tárgyi hatályáról alapjaiban szóló, valamint a fizetési meghagyásos eljárás és a magyar közjegyző által lefolytatandó európai fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó normák tartalmát részletesen leíró összefoglalók e fórumon a korábbiakban publikálásra kerültek. A továbbiakban a vizsgálódás fókuszát kifejezetten a közjegyzői okiratszerkesztési eljárásra helyezzük.

A kormányrendelet

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) két külön alcímet (12. és 13. alcím) is szentel a közjegyzői tevékenységre vonatkozó különös rendelkezésekre. A 13. alcím alapvetően a területi közjegyzői kamarák elnökének biztosít a Kjtv. szabályai által biztosítottól eltérő jogkört a veszélyhelyzettel összefüggésben. E szervezeti jellegű rendelkezésekről a későbbiekben ejtünk szót.

A koronavírus-járvány kezelése érdekében életbe lépett rendkívüli eljárásjogi rend közjegyzői tevékenységre vonatkozó fundamentumát a Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése rögzíti, mely alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályokat a Korm. rendelet által meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.[iv] Mindez jogforrástani szempontból azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a Korm. rendelet – és adott esetben a Korm. rendelet felhatalmazása alapján érvényesülő egyéb norma, melyre a későbbiekben lesz példa – a lex specialis, lex generalis viszonyában állnak az egyébként alkalmazandó, a jogforrási hierarchia magasabb fokán álló statútumokkal.

A közjegyző okiratszerkesztési eljárása alapvetően kitüntetett szerepet kapott a Korm. rendelet megszövegezése során. A Kjtv. alapján lefolytatandó közjegyzői eljárások az általános rendelkezésekhez képest kivételként jelennek meg az átmeneti szabályozásban. Ennek indokoltsága az eljárás személyes közreműködést igénylő specifikumából ered. A közjegyzői törvény hatálya alá tartozó eljárások során az eljárást indító irat (kérelem) a közjegyző előtt – módosított szabályokkal – szóban a továbbiakban is előterjeszthető, továbbá a megfelelő egészségügyi biztonsági intézkedések[v] betartása mellett a Kjtv. 151. §-a alapján fennálló iratbetekintési jog személyesen gyakorolható, valamint okirat-szerkesztési eljárásban személyes meghallgatás tartható. Az utóbbi tipikusan végintézkedések elkészítése során szükséges. A Korm. rendelet továbbá általános jelleggel deklarálja a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekmények vonatkozásában, hogy a közjegyző diszkrecionális jogkörében azokat elhalaszthatja. A Kjtv. hatálya alá tartozó eljárások e rendelkezés alól is kivételt képeznek[vi].

A közjegyzői okirat, különösen az ún. ügyleti okirat szerkesztésére irányuló eljárásnak esszenciális és garanciális eleme a közjegyző tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, valamint a közjegyzői okirat felolvasása [Kjtv. 120. §-a]. A tájékoztatási kötelezettség azonban nem jogi tanácsadás, nem a jogügylet egyedi előnyeinek és hátrányainak az ismertetése, nem a felek gazdasági érdekeinek a vizsgálata, és különösképpen nem közgazdaságtani magyarázat[vii]. Ezek megfelelő érvényesülése az okirat érvényességét érintő kérdés.  A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, ugyanakkor a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét felismerve infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé. A Korm. rendelet 31. § (6) bekezdése alapján a veszélyhelyzet fennállása alatt a közjegyzői okirat – ide nem értve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot[viii] – felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A jogszabály az ily módon készülő közjegyzői okirat további tartalmi kellékeit is meghatározza, illetve az eljárást megindító beadványra is eltérő szabályokat állapít meg[ix]. Természetesen a Korm. rendelet által meghatározott rendelkezések a Kjtv. egyéb rendelkezéseit nem érintik, azoknak a továbbiakban is minden esetben érvényesülniük kell, továbbá hangsúlyozandó, hogy a távközlési eszköz alkalmazása lehetőség, nem kötelezettség a közjegyző és a fél számára. Az okiratszerkesztési eljárás részletes szabályainak kidolgozását a Korm. rendelet 31. § (13) bekezdésének a) pontja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnöke által meghozott utasításra bízta. A MOKK elnökének utasítása az egyes közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező, és a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával [vö. Kjtv. 55. §] esik egy tekintet alá.

A MOKK elnökének utasítása

A Korm. rendelet felhatalmazó rendelkezése alapján a MOKK Elnöksége véleményének kikérést követően megszületett a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokról szóló 1/2020. (IV. 1.) MOKK elnöki utasítás (a továbbiakban: Utasítás)[x]. A normaszöveg rögzíti, hogy az egyes rendelkezések egyrészt célozzák a közjegyzői jogszolgáltatás lehetőségekhez képest történő folyamatosságának fenntartását, másrészt az ügyfelek, a közjegyzők és alkalmazottjaik egészségének védelmét.

Az Utasítás a Korm. rendelet 31. § (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban deklarálja, hogy nem kerülhet sor hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján végintézkedés közokiratba foglalására. A negatív tárgyi hatály – dogmatikai okokból – két további esettel bővült a jogszabály tartalmához képest, ugyanis egyrészt távközlési eszköz alkalmazásával nem kerülhet sor olyan közjegyzői okirat elkészítésére, ahol a Kjtv. rendelkezéseinek megfelelően ún. segédszemélyek[xi] közreműködésére lenne szükség, másrészt a Kjtv. 146/A. § (2) bekezdése alkalmazásában az esküt tevő személy felolvasási kötelezettségét online platform használatával nem teljesítheti.

Tekintettel arra, hogy a közjegyzőt nem minden, a Kjtv. hatálya alá tartozó eljárás keretében keletkezett okirat tekintetében terheli felolvasási kötelezettség, így az Utasítás a közjegyzői okirat fogalmát értelemszerűen a Kjtv. 111. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest szűkebbre szabja[xii]. Az értelmező rendelkezések között továbbá figyelemreméltó a lényegében technológia- és alkalmazássemleges távközlési eszköz fogalom, mely szerint távközlési eszköz az olyan hang- és videókapcsolat kölcsönös és folyamatos fenntartására elviekben alkalmas eszköz, alkalmazás, megoldás, illetve ezek kombinációja, mely lehetővé teszi, hogy az azt használó minden személy a használat közben a másik fél arcát folyamatosan láthassa, és egymás hangját folyamatosan hallhassa (például: videótelefon-hívás, egyéb videókonferencia-alkalmazás, Zoom, Leaf, FaceTime, Microsoft Teams) – azzal, hogy a hang- és videókapcsolat kölcsönös és folyamatos fenntartására való alkalmasságot nem érinti a kapcsolat konkrét esetben történő időleges megszakadása. Ha tehát az adott szoftver, alkalmazás (applikáció) megfelel az előzőekben írt feltételeknek, a közjegyzői eljárás az adott technológia alkalmazásával megfelelően lefolytatható.

A hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz alkalmazásával történő eljárás során a közjegyzőt a Kjtv. rendelkezései alapján terhelő felolvasási és tájékoztatási kötelezettség teljesítése során a közjegyző és mindegyik ügyfél más-más helyen tartózkodhat[xiii] úgy, hogy az ügyfél nem köteles a közjegyző illetékességi területén tartózkodni. Az eljárási cselekmények alatt a közjegyző és mindegyik ügyfél köteles a távközlési eszköz látóterében tartózkodni. A közjegyző azonban a saját magáról készülő mozgókép helyett a felolvasásra kerülő szöveget is közvetítheti az ügyfél felé. A közjegyző azt, hogy az ügyfelek egymást látják-e és hallják-e, valamint hogy mindegyik ügyfél a közjegyzőt hallja-e, és a közjegyzőt vagy a felolvasásra kerülő szöveget látja-e, illetve hogy az ügyfél oldalán a távközlési eszköz útján a kapcsolat megfelelő módon létrejött-e és fennáll-e, mindegyik ügyfél távközlési eszköz útján büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján ellenőrzi. Ha a kapcsolat megszakad, az eljárást a kapcsolat helyreállását követően a megszakadástól kell folytatni.

A közjegyzői okiratok bizonyító erő szempontjából egyik legnagyobb előnye, hogy azt az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, és teljes bizonyító erővel bizonyítja többek között az abban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját[xiv]. A nyilatkozattevő személyazonosságának kétséget kizáró megállapítása tehát az eljárásnak szintén garanciális eleme. Az Utasítás ezért a Kjtv. 122. §-ában foglaltak alapján fennálló ügyfél-beazonosítási kötelezettség[xv] teljesítésére is különös szabályokat állapít meg. A személyazonosítással érintett személy ugyanis a távkommunikáció során köteles a Kjtv. 122. §-a szerinti okmányát (okmányait) a közjegyző részére akként felmutatni, hogy a közjegyző az érintett személy személyazonosságáról – és szükség esetén a felmutatott okmány szerinti lakcíméről – a felmutatott okmánynak a távközlési eszköz útján látott képe alapján meggyőződhessen. A közjegyző pedig az ellenőrzést a felmutatott okmánynak a távközlési eszköz útján látott képe alapján végzi el, vagy ha az ellenőrzés aznap korábban már megtörtént, az ellenőrzés eredményét összeveti a felmutatott okmánynak a távközlési eszköz útján látott képe szerinti adataival [Utasítás 4. § g) pontja]. A hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz alkalmazásával történő eljárás esetén pedig a közjegyző a közjegyzői okirat aláírásakor (pontosabban még az aláírást megelőzően), azaz az eljárás egyetlen személyes megjelenést igénylő mozzanatában az okmányok ellenőrzését ismételten köteles elvégezni. E tekintetben tehát az eljárási szabályok az általános Kjtv.-beli rendelkezésekhez képest szigorúbbak. A személyazonosság ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak záradéki tanúsítvány készítése esetén is.

A közjegyzői okirat létrejöttéhez szükséges annak a felek és a közjegyző általi aláírása. A rendkívüli szabályok alkalmazása során ez az alábbiak szerint történhet. A közjegyzői okiratot az ügyfelek a közjegyző illetékességi területén és mindegyik ügyfél, valamint a közjegyző együttes jelenlétében – legkésőbb a közjegyzői okirat felolvasása befejezésének a napját követő munkanapon – látják el saját kezűleg aláírásukkal, illetőleg kézjegyükkel[xvi]. Az ügyfél kérésére a közjegyző az általa a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz alkalmazásával felolvasott okiratot az aláírást megelőzően az ügyfél részére átolvasásra rendelkezésre bocsátja. Ha a közjegyző a távközlési eszköz útján teljeskörűen még nem teljesítette a tájékoztatási kötelezettségét, ennek a közjegyzői okirat aláírása alkalmával tesz eleget. A felolvasási kötelezettség teljesítésével ellentétben tehát a tájékoztatási kötelezettség teljesítése utólag – akár egészben vagy részben – a közjegyzői okirat aláírásakor is teljesíthető. E rendelkezés megfelelően irányadó záradéki tanúsítvány készítése esetén is.

A Korm. rendelet 31. § (6) bekezdése alapján a távközlési eszköz alkalmazásával készített közjegyzői okiratból ki kell tűnnie a készítés módjának, ezért az Utasítás 7. §-a meghatározza az ily módon készített közjegyzői okirat kötelező tartalmi elemeit. A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell többek között az arra való utalást, hogy a közjegyzői okiratot a közjegyző hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján olvasta fel az ügyfeleknek, továbbá a közjegyzői okiratot aláíró ügyfelek együttes nyilatkozatát arról, hogy a közjegyzői okirat távközlési eszköz útján történt felolvasása megtörtént, a közjegyzői okirat tartalmát megértették, valamint ha az okirat a fél nyilatkozatát foglalja magában, akkor az arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy az okiratban foglalt nyilatkozatot a fél az akaratával megegyezőnek találta. A Kjtv. 120. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban az okiratban fel kell tüntetni a felolvasás pontos időpontját óra, perc pontossággal, és ha a felolvasás naptári napja az Utasítás 5. §-ában foglaltakkal összhangban más naptári napra esik, abban az esetben az aláírás naptári napját is[xvii]. A közjegyzői okirat keltének a napja az a nap, amelyen az 5. § szerinti eljárási cselekmények, azaz az okirat aláírása megtörtént. Az esetleges díjviták elkerülése érdekében pedig az Utasítás 3. §-a meghatározza, hogy mely feltételek teljesülése esetén minősül a közjegyzői okirat a közjegyző hivatali helyiségében lefolytatottnak a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet alkalmazásában. Az eljárás alapvetően akkor nem minősül helyszínen lefolytatott eljárásnak, ha a közjegyzői okirat aláírása a közjegyző hivatali helyiségében történik. E rendelkezések megfelelően irányadóak záradéki tanúsítvány készítése esetén is.

Záradéki tanúsítványok esetén a Korm. rendelet 31. § (7) bekezdésében foglaltak alapján az Utasítás szintén tartalmaz rendelkezéseket infokommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségéről, az eddigiekben ismertetett szabályokkal lényegében egyező normatartalommal, melyekre a fentiekben utaltunk.

Szervezeti jellegű rendelkezések

A jogalkotó a kialakult járványhelyzet komplexitására való tekintettel felismerte, hogy a közjegyzői tevékenység folytatásának adott keretek között történő fenntartása nem pusztán eljárásjogi jellegű intézkedések meghozatalát teszi szükségessé. A rendkívüli helyzet rendkívüli munkaszervezési, illetve illetékességi szabályok elfogadását is indokolta. A Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján a területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül kijelölheti azokat a közjegyzőket, akik a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesek. A kijelölésről soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi az e bekezdés szerint kijelölt közjegyzők nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét. E rendelkezésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kiküszöbölhetőek az esetleges olyan helyzetek, melyek során egy közjegyzői székhelyen működő közjegyző, közjegyzői iroda egészségügyi válsághelyzet (pl. a közjegyző vagy alkalmazottjai megbetegedése, járványügyi intézkedéssel érintett közjegyzői iroda) okán nem tudná ellátni a törvény által reá rótt feladatát. A területi kamara elnöke által ily módon kijelölt közjegyző helyettesítéséről szintén a területi közjegyzői kamara elnöke jogosult dönteni, mely kijelölés szintén transzparens. A területi közjegyzői kamara elnöke a közjegyzőt kérelmére is mentesítheti a közreműködési kötelezettsége alól [Korm. rendelet 31. § (12) bekezdése]. Végül a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyző részére nem kell helyettest kirendelni az öt munkanapot meghaladó távolléte esetére, ha a közjegyző az irodája működése felett elektronikus kapcsolattartás útján felügyeletet gyakorolni tud.

A Korm. rendelet egyebekben a MOKK kötelezettségévé tette, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt köteles gondoskodni (a) a közvégrendelet megtételének, (b) a végrendelet letétbe helyezésének, c) a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének, valamint (d) a fizetési meghagyásos eljárás szerinti MOKK rendszere működésének biztosításáról. A Korm. rendelet hivatkozott bekezdésének c), illetve d) pontja lényegében megismétli a vonatkozó törvényeknek a – veszélyhelyzeti jogalkotással nem érintett – rendelkezéseit[xviii], valamint az a) és b) pontok esetében tartalmilag nem a MOKK, hanem az egyes közjegyzők számára ír elő kötelezettséget. A MOKK ugyanis a közvégrendeletek tételéről és a végrendeletek letétbe helyezéséről gondoskodni nem tud, ugyanis a közvégrendeletek elkészítésének és a végintézkedések letétbe helyezésének a hatáskörét a Kjtv., illetve a Ptk. a közjegyzőre telepíti. A MOKK a Végrendeletek Országos Nyilvántartásáról szóló 4/2009. (III.6.) IRM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján az informatikai alkalmazás működtetéséért felelős.

Zárszó

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja kiadásában jelent meg 2016-ban egy, a magyar jogrendszer állapotát felmérő tanulmánykötet. E mű keretei között a jogrendszert működtető szervezetekről szóló fejezetben a közjegyzői tevékenyéget értékelő tanulmány összegzésként az alábbi megállapításokat teszi: „A közjegyzőknek az utóbbi években jelentős kihívásokkal kellett megbirkózniuk. Egyrészről fel kellett állítaniuk és üzemeltetniük kellett a fizetési meghagyásos eljárások elektronikus rendszerét, másrészről a recesszió következtében keletkező új feladatokkal és a bevételeiket érintő nehézségekkel is meg kellett birkózniuk. Tevékenységüket ugyanakkor jelentősebb kritikák nélkül végzik, belső ügyelosztásuknak és viszonylag magas bevételeiknek köszönhetően az ügyek elhúzódása nem jellemző. […]. A fentiek alapján elmondható, hogy a közjegyzői szakma jogi státusa, létszámadatai, pénzügyi mutatói és ügyforgalmi adatai alapján egy magas szakmai presztízsű, és a funkció ellátásához szükséges anyagi feltételekkel rendelkező szervezet képe tárul elénk.”[xix]

A koronavírus-járvány terjedése okozta egészségügyi, társadalmi-gazdasági krízisben a jelen tanulmányban ismertetésre került jogszabályi rendelkezések által megteremtett megváltozott keretek között a közjegyzők pártatlan jogszolgáltató tevékenységük lehetőségekhez képest történő folytatásával járulnak hozzá Magyarország igazságszolgáltatási rendszerének megfelelő működéséhez. Az infokommunikációs eszközök széles körű alkalmazása az egyébként személyes közreműködésre épülő eljárásokban, a járvány legyőzéséhez vezető út irányába tett fontos lépés. A veszélyhelyzet – remélhetően mielőbbi – elmúltával pedig a közjegyző okiratszerkesztési tevékenységére a gazdasági folyamatok újjáéledésének időszakában ismételten kiemelt szerep hárul majd. A kitűzött cél világos: a veszélyhelyzet kezelésében és annak elmúltával a válságkezelési folyamatokban való proaktív szerepvállalás, akképpen, hogy évek elmúltával a tevékenység megítélése és összegzése a Társadalomtudományi Kutatóközpont fent idézett elismerő szavaihoz mérhető legyen.

Dr. Tóth Gábor Márton

közjegyzőhelyettes

jogi szakreferens (Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Iroda)

[i] Anka Tibor: A közjegyzők szerepe egy modern piacgazdaságban, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 2006/1., 97. o.

[ii] Lásd 108/B/1992. AB határozat. Az Alkotmánybíróság e megállapítása Magyarország Alaptörvényének hatálybalépését követően is irányadó.

[iii] Legfelsőbb Bíróság 3/2004. Polgári Jogegységi Határozat

[iv] A hivatkozott szakasz kifejezetten rögzíti, hogy a polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó eltérő rendelkezések (11. alcím) a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók.

[v] Vö. a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 5-6. §-ai. Az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 228. §-a szerinti egészségügyi válsághelyzet idején, amennyiben a közjegyzői tevékenység ellátása a közjegyző (vagy alkalmazottai) egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, a közjegyző az Alaptörvény II. cikkében és XX. cikkének (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kjtv. 5. §-ának megfelelő alkalmazásával megtagadja a közreműködést.

[vi] Nem jogosult továbbá a közjegyző elhalasztani a hitelbiztosítéki nyilvántartásban történő regisztráció (annak módosítása és törlése) és az ezzel összefüggésben az ún. azonossági nyilatkozat megtételének rögzítése körében az eljárási cselekmény elhalasztására [vö. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnyt.) 4. § – 6/A. §-ai]. A közreműködési kötelezettség teljesítése ugyanakkor elhalasztható a Hbnyt. 8. §-a szerinti hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése vonatkozásában, bár ebben az esetben a fél személyes közreműködése – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem is feltételül szükséges.

[vii] Pulinka Mihály – Tóth Ádám: A közjegyzők mint a jogbiztonság belgái (a közjegyzők szerepe a devizahitelezésben), Acta Humana, 2017/4. 94-95. o.

[viii] A Kjtv. 111. § (7) bekezdése egyebekben az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok estében kizárólag a papír alapú okirat készítését engedi meg.

[ix] A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. E megoldás ugyan dogmatikailag erősen megkérdőjelezhető, azonban a személyes kontaktusok számának redukálása érdekében a veszélyhelyzetben indokolható.

[x] Az Utasítás 2020. április 2. napján lépett hatályba és az visszavonásig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésééig hatályos.

[xi] Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács, illetve a jelnyelvi tolmács [Kjtv. 117. § (4) bekezdése].

[xii] Közjegyzői okirat: a Kjtv. 111. §-ának (1) bekezdése szerinti – papíralapú, illetve elektronikus – ügyleti okirat és ténytanúsító okirat, a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okirat és a záradéki tanúsítvány kivételével [Utasítás 2. § e) pontja]. Záradéki tanúsítvány alatt szintén szűkített fogalmat kell érteni az Utasítás alkalmazásában (aláírás vagy kézjegy valódiságának tanúsítása, valamint a külföldi eljárás céljára tett peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének a tanúsítása).

[xiii] Ez azt jelenti, hogy például egy budapesti közjegyző által készített közjegyzői okirat esetén a távfelolvasás során az egyik ügyfél tartózkodhat Miskolcon, a másik ügyfél Gyulán, míg a közjegyző a fővárosban. Ami mindenképpen szükséges az az online kapcsolat egyidejűsége.

[xiv] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése c) pontja.

[xv] Ezalatt megfelelően érteni kell a képviselővel való eljárás esetén a képviselő személyazonosságának a beazonosítását is. Képviselő útján történő eljárás esetén a közjegyzői okiratot ugyanannak a képviselőnek kell aláírnia, aki részére a közjegyző a közjegyzői okiratot felolvasta; a képviseleti jog fennállása szempontjából a közjegyzői okirat aláírásának időpontja az irányadó.

[xvi] Elektronikus közjegyző okirat esetén a Kjtv. 111. § (4) – (5) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően elektronikus aláírásával látja el a fél és a közjegyző a közjegyzői okiratot.

[xvii] A közjegyzői okiratban szereplő időpontokat magyarországi idő szerint kell szerepeltetni [vö. Utasítás 7. § (3) bekezdése].

[xviii] Lásd a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 58. § (1) bekezdése, illetve Hbnyt. 3. § (1) bekezdése.

[xix] Czoboly Gergely: Közjegyzők (A magyar jogrendszer állapota c. tanulmánykötet), Budapest, Magyar Tudományos Akadémia TK JTI, 2016., 667., illetve 680.o.

Kapcsolódó cikkek: