Veszélyhelyzet – a társasházak, ügyvédi kamarák, közjegyzők, köztestületek eltérő működése Koronavírus

Egyre több kérdés szorul szabályozásra és tisztázásra a veszélyhelyzet okozta új élethelyzetben. Cikkünkben a társasházakra, az ügyvédi, közjegyzői kamarára és más köztestületekre, valamint a végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozunk.

Cikksorozatunk előző részében a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) jogi személyekre és Ptk.-tól való eltérő szabályairól írtunk, ezen cikkünkben pedig a Rendelet további szabályait dolgoztuk fel. Az eltérő rendelkezések további érintettjei a társasházak, az ügyvédi és közjegyzői kamarák valamint más köztestületek, a végrehajtók és az igazságügyi szakértők.

Fontos emlékeztető: a Rendelet eltérő előírásait az április 11-e előtt, de a veszélyhelyzet kihirdetését (március 11.) követően lejárt határidők esetében, és azon személyek esetében is alkalmazni kell, akiknek a megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a Rendelet hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és április 11-ig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, nem neveztek ki, illetve nem választottak meg.

A társasházak működését is érinti a veszélyhelyzet – főszabályként nincs közgyűlés

Hamarosan itt van az ideje a szokásos éves közgyűlések tartásának a társasházaknál, valószínűleg ezért is tartotta fontosnak a jogalkotó, hogy mielőbb rendezze az ezzel kapcsolatos szabályokat a járványügyi helyzetre tekintettel.

Főszabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak nem tartanak közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, akkor – a Társasházi törvényben foglaltaktól eltérően – ezekben a tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

Kivétel, és ez esetben kötelező közgyűlést tartani: ha ezt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok, és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ekkor sem személyes részvételről van szó: a döntést a tulajdonostársak írásbeli szavazással hozhatják meg, még azokban az ügyekben is, ahol a társasház szervezeti-működési szabályzata (SzMSz-e), vagy korábban hozott közgyűlési döntés ezt kizárja. A szavazást az SzMSz-ben meghatározott módon kell lebonyolítani, ha pedig az nem tartalmaz erre vonatkozó részletszabályokat, akkor a közgyűlési meghívóban kell megállapítani.

Az eredményt a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül a közös képviselő (vagy ahol intézőbizottság működik, annak elnöke) írásban közli a tulajdonostársakkal. A Rendelet kiemeli, hogy közös képviselő és az intézőbizottság fokozott felelősséggel köteles eljárni ezekben az időkben. Az intézőbizottság abban az esetben is el kell hogy lássa a feladatait, ha a tagok száma az eredetileg megválasztott taglétszámhoz képest csökken, vagy akár a Társasházi törvényben előírt minimumlétszám alá csökken.

Az írásbeli nyilatkozat és közlés formája – az email is elfogadható, az eljárások félbeszakadhatnak

Megengedőbb a Rendelet az írásbeli nyilatkozatokkal, közlésekkel kapcsolatban a társasház működése körében és az érintettek egymás közötti viszonyaiban: az is írásbelinek minősül, ami egyébként nem lenne annak tekinthető (pl. email, internetes alkalmazás), amennyiben a nyilatkozatban azonosítható a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma, annak megtételének időpontja, és a címzett személye.

Hasonlóan szabályozza a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárására vonatkozó írásbeliséget: itt is írásbeli közlésnek minősül az email, illetve az internetes alkalmazás, amennyiben azonosítható a küldő személye, a közlés tartalma, annak megtételének időpontja és a címzett személye, az iratokat pedig elegendő egyszerű másolatban vagy szkennelve csatolni.

Ez nem vonatkozik a jegyzői felhívás közlésére, és a jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal egymással való kapcsolattartására. Ettől függetlenül a kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le, ha mégis szükséges lenne, akkor az eljárás félbeszakad az ok elhárultáig, vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig, és a határidők a félbeszakadás megszűnésének napjától újrakezdődnek.

A közös képviselő megbízatása marad

A veszélyhelyzet ideje alatt nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt a társasház közgyűlése, és a közös képviselő sem szüntetheti meg a megbízatását, ugyanezek a szabályok vonatkoznak az intézőbizottságra is. Ezért ha a megbízatásuk a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, és nem választanak új személyt erre a feladatra, akkor legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait ellátni. Előállhat olyan eset, hogy a képviselő (illetve az intézőbizottság tagjának) megbízatása más okból szűnik meg, vagy nem képes ellátni a feladatát, ilyenkor a számvizsgáló bizottság jár el a helyzet rendezéséig, ha pedig nincs a társasházban ilyen bizottság, vagy azok sem tudják ellátni a feladatokat, akkor bármely tulajdonostárs elláthatja azokat.

A Magyar Ügyvédi Kamara veszélyhelyzeti szabályalkotása – eltérések az Ügyvédi tv.-től

A veszélyhelyzet ideje alatt a MÜK határozatban a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól eltérhet annak érdekében, hogy az új szabályok hozzájáruljanak a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, enyhítéséhez, és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentéséhez. Ez alól kivétel a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat.

A döntések kontrollját az igazságügyért felelős miniszter utólag, a nem kiemelt szabályzatokra vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi, de egyébiránt a határozat a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.

Továbbá a MÜK elnöke önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek, ezekről az intézkedésekről legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatja az elnökséget vagy a küldöttgyűlést.

Kisebb, de fontos technikai jellegű szabály, hogy az arcképes igazolványt postai úton is át lehet adni.

A köztestületek is eltérően működnek, nem lehet személyes részvételt igénylő eljárási cselekményt foganatosítani

Eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyhelyzet ideje alatt a köztestületekre is.

Köztestület a 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerint az az önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el, így különösen:

  • Magyar Tudományos Akadémia
  • Magyar Művészeti Akadémia
  • gazdasági kamarák
  • szakmai kamarák.

Ezt egészíti ki a Rendelet azzal, hogy köztestületnek minősül az alcím vonatkozásában az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

A köztestületeknél is átállhatnak online ülésekre és írásbeli egyeztetésre vagy döntéshozatalra. A testületi szervek a veszélyhelyzet fennállása alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatják az üléseket, amennyiben pedig erre nincs kialakított eljárásrend, akkor az országos elnök által meghatározott, és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Mind a döntéshozatal, mind az írásbeli egyeztetés történhet emailben is.

Ugyanígy a köztestületi ügyek intézésénél az eljárási cselekményeket is elsősorban elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell foganatosítani. Ha a technikai feltételek ehhez nem adottak, akkor a nyilatkozatokat írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni. Ha ez sem opció, akkor az eljárási cselekmény a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztható, ez az ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. A határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

A Rendelet súlyosító körülményként rendeli figyelembe venni a veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett fegyelmi vétséget; a fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt pedig nyugszik.

A költségvetést és a beszámolót a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni, ezt a határozatot a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni, és a beszámolót is el kell fogadnia. Ha nincs döntés róla, akkor a költségvetés hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon.

Egyébiránt a határozott idejű lejáró tisztségviselői megbízatások meghosszabbodnak az új tisztségviselő megválasztásáig, vagy kinevezéséig.

A MOKK országos elnöke is hozhat eltérő rendelkezéseket

A közjegyzők esetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény bizonyos rendelkezéseitől eltérő szabályokat ír elő a Rendelet.

Más hivatásokhoz hasonlóan már a közjegyzőknél is elegendő a tevékenység megkezdéséhez az, ha az esküokmányt az arra kötelezett elektronikusan írja alá, és elegendő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül pótolni az eskütételt; a Kjtv. által előírt 3 hónapos határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) országos elnöke a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, enyhítéséhez és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében e személyekre kötelező eltérő döntést hozhat.

Az így meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében

Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál sem lehet közgyűlést összehívni

A Vht.-től eltérően az MBVK elnökségének ülése szintén online is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet így, akár emailben is. Ha ezekre nincsen elfogadott eljárásrend, akkor az MBVK elnöke által meghatározott és az MBVK honlapján hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni.

Az MVBK közgyűlése a veszélyhelyzet megszűnéséig nem hívható össze, nem tartható meg, a panaszügyek intézését a veszélyhelyzet megszűnéséig írásban, telefonon vagy elektronikus eszköz útján látja el a hivatali szerve.

A végrehajtójelölt, illetve végrehajtó-helyettes személyes meghallgatását és eskütételét a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra kell elhalasztani, és a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsga megszervezéséről sem kell gondoskodni.

Az igazságügyi szakértőknek továbbra is kötelező a jogi oktatás és vizsga

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöksége a veszélyhelyzet ideje alatt szintén eltérhet a határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódóan, valamint az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében.

A döntés törvényességét az igazságügyért felelős miniszter utólag ellenőrzi, egyébként a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályát veszti.

Nem marad el az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 15. § (1) bekezdésében előírt jogi ismeretek oktatása és a jogi vizsga. A rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más, személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével kell lebonyolítani, a nyilvánosság követelményének azonban nem kell eleget tenni a vizsga során sem. Könnyítés, hogy a részvételre vonatkozóan a Szaktv.-ben előírt kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

Szintén megkezdhetik az igazságügyi szakértők a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet az esküokmány elektronikus aláírásával, az eskü pótlására a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli határidőt ír elő a Rendelet.

Azok az igazságügyi szakértők, akik 2019. december 31-én a nyilvántartásban szerepelnek, a Szaktv. 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig kötelesek bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségüket.

Ha a veszélyhelyzet megszűnése 2020. szeptember 1-jét követő időpontra esik, akkor a kamarai tisztségviselők általános választását a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapon belül kell megtartani.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek:


A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején
2020. április 16.

A közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység eltérő szabályai veszélyhelyzet idején

A jogalkotó a COVID-19 járvány megfékezésére irányuló primer törekvései érvényesülése érdekében, szem előtt tartva a közjegyzői okiratszerkesztési tevékenység nemzetgazdasági és vélhetően a jövőben válságkezelési folyamatokban való elengedhetetlen szükségességét, infokommunikációs eszközök alkalmazását tette lehetővé közjegyzői eljárásokban. A közjegyzői törvény általános szabályoktól való alkalmazása nem kötelezettség, hanem lehetőség, ugyanakkor a közjegyzői okiratok távközlési eszköz igénybevételével – részben tehát személyes kontaktus nélkül – történő készítése nyilvánvalóan hozzájárul a járvány megfékezése érdekében tett intézkedések hatékony érvényesüléséhez.