Bejegyzések igazságügyi szakértő címkével


Szakvélemény felülvizsgálata közigazgatási perben
2020. november 24. Napi

Szakvélemény felülvizsgálata közigazgatási perben

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási perben a megelőző eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő alkalmazásától akkor tekinthet el, ha a felperes az igazságügyi szakértő szakvéleményének aggályosságát sikerrel valószínűsíti.

Identitási kérdések az igazságügyi szakértésben
2020. november 3. Szakma

Identitási kérdések az igazságügyi szakértésben

A szakértői vizsgálat végeredménye a bizonyítottság, vagy a szakértői álláspont határozottsága hiányában – bár kirendelő számára ideális lenne – gyakorta nem kategorikus, azaz nem éri el a 100%-os, illetve azt megközelítő bizonyítottsági szintet.

„Még a legapróbb jelzések is árulkodók lehetnek”
2020. március 6. Szakma

„Még a legapróbb jelzések is árulkodók lehetnek”

Érzékeny és összetett terület, vizsgálati- és bizonyítási nehézségei miatt pedig a kiskorú veszélyeztetése az egyik legkomplexebb bűncselekmény a büntető ügyszakban. Elbírálása számos kihívás elé állítja a bírákat, de a sértettek miatt is rendkívüli precizitást igényel egy-egy ilyen ügy, hiszen a gyermekekkel szemben elkövetett legsúlyosabb esetekről van szó. Az OBH Jogos a kérdés rovata ezen a héten Dr. Budai Vincét, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumának vezetőjét kérdezte a terület sajátosságairól és kihívásairól.

Szakértői vélemények a bírósági eljárásban
2020. január 13. Szakma

Szakértői vélemények a bírósági eljárásban

A szakvélemény szabad mérlegelése a bíróság szakismeretének hiányában csupán annyit jelent, hogy a bírónak a szakvélemény logikai egységét, meggyőző erejét a per adataival való összhangját vagy ellentmondását kell értékelnie.

Transzferárazásról döntött a Kúria
2019. december 10. Napi

Transzferárazásról döntött a Kúria

A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. Az eljárás tárgya nem az alapul szolgáló jogviszonyok minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása.