Ideiglenes új szabályok vonatkoznak a jogi szakvizsgázókra, kitűzték az első vizsganapot Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogi szakvizsgára, a végrehajtói és az igazságügyi szakértői vizsgára készülőknek is megnyílik a lehetőség, hogy a megszokottól eltérő körülmények között, de a veszélyhelyzet alatt is letehessék vizsgáikat.

Tavaly írtunk utoljára a jogi szakvizsgáról (egy általánosabb áttekintést tartalmazó, és egy, a vizsga menetéről szóló cikkünkben foglalkoztunk a témával), és most ismét előkerült: a veszélyhelyzetre való tekintettel a 3/2020. (IV. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a jogi szakvizsgára vonatkozó 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletet (a továbbiakban: Szakvizsga rendelet) is módosította.

A Rendelet április 22-ei hatállyal beiktatta a 17/J.  §-t, mely a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó szabályokról rendelkezik, bizonyos tények és jogviszonyok vonatkozásában azonban a hatása túlnyúlik ezen az átmeneti időszakon.

Az egyik fontos változás, hogy a jogalkotó reagált a megváltozott munkalehetőségekre, így a joggyakorlat számítása során a veszélyhelyzet idején (vagyis március 11-től annak megszűntéig) legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú részmunkaidőben történő foglalkoztatást napi 8 órás munkaidőként kell figyelembe venni. (Alapesetben a joggyakorlat ideje – napi 8 órás munkaidővel számolva – legalább 3 év. Napi 8 óránál rövidebb munkaidő esetén a joggyakorlati idő arányosan meghosszabbodna, de így teljes értékű munkaidőnek fogják számítani.)

A jogi szakvizsgára továbbra is a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén lehet jelentkezni, de eltörölték az időkorlátot, így nem alkalmazandó az a szabály, hogy a jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli és négy hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet, és a megszokott vizsgaidőszakok sem feltétlen maradnak így. Mind az írásbeli, mint a szóbeli vizsgaidőpontot az igazságügyért felelős miniszter a szokásos január 15. – június 30. és szeptember 1. – december 15-től eltérő időszakra is kitűzheti. (Szakvizsga rendelet 4. § (5).)
A benyújtott jelentkezésről elektronikus úton, a jelentkezést követő 8 napon belül kap visszajelzést a jelölt, elutasítás esetén az értesítéstől számított 3 napon belül kifogással élhet.

A veszélyhelyzet kihirdetését követő első írásbeli és a szóbeli vizsga időpontja 2020. május 11., melyre már lehet jelentkezni. (A Jogi Szakvizsga Rendszer honlapján olvasható tájékoztatás szerint nem lesz nyári szünet, a vizsgáztatás folyamatos lesz, és akiknek a vizsgája a 2020. március 16. – május 8. közötti időszakban elmaradt, azoknak egy új időpontot biztosítanak május 11-e utánra, akik pedig május 11. utáni vizsgaidőpontra jelentkeztek, azok számára a vizsga az eredeti időpontban kerül megtartásra.)

Érthető okokból nem mindenki teheti meg azt, hogy a veszélyhelyzet alatt is jogi szakvizsgázzon, ez esetben jó tudni, hogy a veszélyhelyzet ideje sem az öt éves határidőbe (a Szakvizsga rendelet 5. § (5) bekezdése alapján a megkezdett, de be nem fejezett jogi szakvizsga részvizsgái érvényüket vesztik öt év után), sem a hat hónapos pótlási határidőbe (a 11. § (2) alapján megismételt írásbeli vizsgára, illetve a pótvizsgára utasított jelölt legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát) nem számít bele.

Az írásbeli vizsga lebonyolítása

Az írásbeli vizsgákat Budapesten kívül más településen is meg lehet szervezni, de csak akkor lehet a vizsgázót oda beosztani, ha az az állandó lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről könnyebben megközelíthető, és azt a jelentkezésekor kifejezetten kérte.

Az írásbeli vizsga lebonyolítása során a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet szerinti legalább 1,5 méteres távolságtartási szabályt biztosítani kell, de ennek betartása esetén is az egyazon helyiségben egyidejűleg írásbeli vizsgát tevő jelöltek létszáma nem haladhatja meg a 10 főt.

A jelölteknek az írásbeli vizsga dolgozatának valamennyi lapját alá kell írniuk. Ha az írásbeli vizsgára nem Budapesten kerül sor, a vizsgabiztos a jegyzőkönyvet és a dolgozatok feladatlapjait elektronikus levélben a minisztériumnak a vizsgát követően haladéktalanul megküldi, majd a borítékot két másik személy jelenlétében leragasztja.

A vizsgabizottság tagjai a kitöltött feladatlapot és annak megoldását jelöltenként külön, emailben kapják meg.

A szóbeli vizsga történhet videókonferencián keresztül is

A részvizsgát alapesetben ugyanúgy személyes részvétellel kell megszervezni azzal, hogy az 1,5 méteres távolságot be kell tartani a jelenlévők esetén, és a helyiségben csak a jelölt, a vizsgabizottság tagjai, és a jegyzőkönyvvezető tartózkodhat.

Ha ez nem megoldható, akkor a veszélyhelyzet ideje alatt – a háromtagú vizsgabizottság előtt – videókonferencia segítségével is megtartható a szóbeli részvizsga, ez azonban a jelölt esetében nem az otthonából történő vizsgázást jelenti: a vizsgázóknak a minisztérium által kijelölt helyiségben, a minisztérium által biztosított eszköz és alkalmazás használatával kell részt venniük. A videókonferencia összehívásának módjáról a vizsgabizottság tagjait és a jelöltet a vizsgát megelőző héten elektronikus úton tájékoztatják. A vizsgára ez esetben a meghatározott vizsganapokon 13.00 órától kerül sor, a részvizsga pontos kezdőidőpontjáról a jelöltek a vizsga napján értesülnek elektronikus úton.

A vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság elnöke köteles meggyőződni a jelölt személyazonosságáról, videókonferencia esetén ez azt jelenti, hogy a jelölt felmutatja személyazonosságát igazoló igazolványát, úgy, hogy mellette ő is látszódjon. Erről képernyőfotó készül, amelyet a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. A vizsgabizottság elnöke ezt követően röviden ismerteti a részvizsga menetét, szabályait.

Miután a jelölt mindegyik vizsgatárgyból vizsgázott, a vizsgabizottság a videókonferenciát a jelölt kizárásával folytatja, ahol zárt tanácskozásban értékeli a részvizsgán nyújtott teljesítményét, majd ezt követően a vizsgabizottság elnöke a jelölttel a videókonferencia keretében szóban röviden ismerteti a részvizsga értékelését, és annak eredményét.

Sikeres vizsga esetén tájékoztatja arról, hogy részére a tanúsítványt a minisztérium küldi meg. Sikertelen, vagy részben sikertelen részvizsga esetén a vizsgaismétlésre irányadó rendelkezésekről tájékoztatja.

A videókonferencia egészéről nem készül felvétel, csak a bizottság zárt tanácskozásának azon részéről, ahol a részvizsga eredményét megállapítják, és magáról az eredményhirdetésről. Ezeket a felvételeket csatolni kell az elektronikus jegyzőkönyvhöz, melyet csak a jegyzőkönyvvezető ír alá.

A végrehajtójelöltek és az igazságügyi szakértők is vizsgázhatnak online

A Rendelet a bírósági végrehajtói szakvizsga és a bírósági végrehajtási ügyintézői vizsga esetén a 16/2001. (X. 26.) IM rendeletet egészítette ki azzal, hogy a személyesen megtartott szóbeli vizsga esetén tartani kell az 1,5 méteres távolságot, és a vizsgateremben egyidejűleg a vizsgabizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül csak a jelölt tartózkodhat. Ha ily módon nem tartható meg a vizsga, akkor videókonferencián keresztül is lebonyolítható azzal, hogy vizsgabizottság zárt tanácskozásának a részvizsga eredményét megállapító részéről és az eredményhirdetésről felvétel készül, melyeket a jegyzőkönyv elektronikus példányához csatolni kell.

Az igazságügyi szakértőknél a tevékenység folytatásához szükséges vizsgára vonatkozóan ugyanezekkel a rendelkezésekkel egészítette ki a jogalkotó a 10/2006. (III. 7.) IM rendeletet.

Kapcsolódó cikkek:


A MÜK kezdeményezte a szakvizsgák újraindítását
2020. április 17.

A MÜK kezdeményezte a szakvizsgák újraindítását

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke és dr. Csere Bálint, az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat elnöke, az ügyvédjelöltek és a jogi előadók megkeresése alapján az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy – a járványügyi helyzet adta keretek között, a lehetséges legbiztonságosabb módon – indítsa újra a jogi szakvizsgáztatást.

Segítség, jogi szakvizsgázom!
2019. szeptember 16.

Segítség, jogi szakvizsgázom!

Előző cikkünkben az általános, lényegesebb információkat ismertettük a jogi szakvizsga jelentkezési tudnivalóiról, jelen írásunkban pedig a vizsga pontos menetéről, a nehézségekről, és néhány ezzel kapcsolatos tanácsról esik szó. Jelszó: vizsgapánik helyett készüljünk megfontoltan, és legyünk tisztában azzal, hogy mire számíthatunk.