Igazságügyi szakértők adatkezelését vizsgálta a NAIH


A NAIH határozatában rögzítette, hogy az igazságügyi szakértő nemcsak a szakvéleményt, hanem a vizsgálati anyagot is át kell adnia a vizsgált személynek a GDPR alapján.


Az alapügy

A Kérelmező 2020.04.16-án kérelmet nyújtott be a NAIH-hoz, amelyben előadta, hogy sikertelenül fordult a Kérelmezett igazságügyi szakértőhöz annak érdekében, hogy a Győri Járásbíróság 2018.07.16. napján kelt kirendelő végzése alapján végzett szakértői vizsgálat során a szakértő által elkészített szakvélemény kimunkáláshoz felhasznált, róla és tőle felvett, vele kapcsolatba hozható adatot, bele értve a pszichodiagnosztikai adatállományt, vizsgálati jegyzőkönyveket és hangfelvételeket (a továbbiakban együtt: a Kérelmező személyes adatai) a szakértő küldje meg részére és így tegye számára megismerhetővé.

A szakértő levelében arról tájékoztatta Kérelmezőt, hogy az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet 20/B. § (5) bekezdése alapján a szakértői vizsgálat során keletkezett adatokat csak a törvény által feljogosított személy – így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő – ismerheti meg. A tájékoztatás ezt meghaladóan tartalmazta, hogy amennyiben bármely kirendelő hatóság arra fogja kötelezni a Kérelmezettet, hogy a kirendelő végzés alapján elvégzett szakértői munka során keletkezett adatokat egy megnevezett, az ügyben kirendelt igazságügyi szakértő kollégának kiadja, azt a törvény betartása mellett fogja megtenni.

A Kérelmező kérte, hogy a NAIH a szakértőt utasítsa az általa kért adatai kiadására, megismerésének lehetővé tételére, különös figyelemmel arra is, hogy adatai kiadását, megismerhetővé tételét a szakértő megtagadta. A Kérelmező ezt meghaladóan kérte, hogy a NAIH kötelezze a szakértőt a Kérelmezőnek jelen adatvédelmi hatósági eljárásban felmerült költségei megtérítésére.

A NAIH felszólította a szakértőt, hogy adja elő jogszabályokra alapított álláspontját az adatkiadás megtagadásával kapcsolatban.

A szakértő NAIH-nak küldött válaszában azzal érvelt, hogy nem kereste meg a kirendelő járásbíróságot, tekintettel arra, hogy a 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet 20/B. § (5) bekezdése alapján nem az ügyben kirendelt másik szakértő kezdeményezte az adatok kiadását és a NAIH a szakértő kompetenciáját állapítja meg a személyes adata és a szakértői adat közötti különbségtételben.

A kirendelő végzés alapján a hatályos jogszabályok és szakértői módszertani útmutatások alapján egyesített igazságügyi szakértői lelet és vélemény került kiadásra. Az elvégzett szakértői vizsgálat során a kérelmező tekintetében kizárólag szakértői adatokat nyertek, egészségügyi adat nem keletkezett.

A NAIH a Tatabányai Törvényszéket is megkereste, amely válaszában előadta, hogy a szakvéleményt a Kérelmező alperesként teljes terjedelemben megkapta, átvette. Az alperes több beadványában kérte, hogy a bíróság szerezze be az egyesített szakértői véleményhez tartozó teljes szakértői leletanyagot, amely nem csupán a Kérelmezőre, hanem a szakértői vizsgálattal érintett valamennyi személyre vonatkozó leletanyagot tartalmazta volna. A Győri Járásbíróság csupán arra hívta fel a szakértőt, hogy a Kérelmező beadványában foglaltakra tegyen észrevételt. A leletanyag megküldésére konkrét felhívást nem bocsátott ki a szakértő felé. A Győri Járásbíróság végzésére akként nyilatkozott, hogy az egyesített szakértői vélemény tartalmazza a Rorschach teszt leleti részét (annak számadatait). A teljes leletanyag megküldésére nem került sor sem a Kérelmező, sem a vizsgálattal érintett személyek tekintetében. Az elsőfokú eljárás iratai között nem lelhető fel a Kérelmezett vagy annak ügyvezetője által kibocsátott megkeresés arra vonatkozóan, hogy teljesíthető-e a Kérelmező alperes különleges személyes adatai kiadására vonatkozó kérelme.

GDPR

A NAIH döntése

A NAIH rögzítette, hogy egy természetes személy által elmondottak hangfelvétel útján történő rögzítése a GDPR fogalom-meghatározása szerint adatkezelésnek, a rögzített hang az érintett személyes adatának minősül.

A vizsgált ügyben adatkezelőnek a szakértő tekintendő amiatt, mert a szakértői vizsgálatot elrendelő bíróság őt jelölte ki a szakértői vizsgálat elvégzésére, mint igazságügyi szakértői társaságot. A szakértői társaság képviseletére jogosult ügyvezetője, tehát annak a jogi személynek (cégnek) a nevében jár el, amely adatkezelői minőségében felelős az adatvédelmi előírások betartásáért. A bíróság társszakértő bevonását is engedélyezte az ügyben. A szakvélemény egyesített szakértői véleményt tartalmaz, melyet az igazságügyi pszichológus szakértő, és két igazságügyi orvosszakértő írta alá.

Egy szakértő adatkezelése sajátos annyiban, hogy az adatkezelést az a bírósági, hatósági végzés alapozza meg, amely a szakértőt kirendeli, és a szakértő ehhez a kirendeléshez van kötve. A Szaktv. nem határozza meg tételesen a kezelt adatok körét – ezt a feladat jellegéből adódóan nem is tudja megtenni – és a szakértő által kezelt adatként határozza meg a vizsgálat során felvett adatokat.

A NAIH megállapítása szerint a Szaktv. 42. § (2) bekezdésében rögzített adattovábbítási kör nem zárja ki az érintett részére történő jogérvényesítést a saját adatai vonatkozásában. Az adatkezelő az érintettnek a saját adatait fogalmilag részére nem továbbítja, hanem a hozzáférés joga keretében az adatokhoz való hozzáférést biztosítja, kérés esetén másolat formájában.

A NAIH egyértelművé tette, hogy a Szaktv. 40. § (2) bekezdésében foglalt titoktartás pedig más szervek és személyek felé áll fenn, értelemszerűen nem minősülhet titoknak az érintett által megadott adat vele szemben. Az érintett a saját maga által megadott adatoknak a gazdája, aki a titoktartás alóli felmentést is megadhatja, vele szemben a titoktartás nem értelmezhető.

A NAIH döntésében kimondta, hogy a szakértő csak indokolt esetben, a kirendelő hatóság, bíróság kirendelő végzésében adott utasítására tagadhatja meg az érintett hozzáférési jogának gyakorlását a GDPR 15. cikk (4) bekezdése alapján, ahogyan a Szaktv. 42. § (5) bekezdése előírja. Ennek hiányában az érintett információs önrendelkezési alapjoga nem korlátozható.

Mindezen tényekből a NAIH azt a következtetést vonta le, hogy nem áll fenn olyan körülmény, amely a Kérelmező hozzáférési jogával kapcsolatos kérelmének teljesíthetőségét kizárná és amely alapján a kérelem teljesítését – a Kérelmező saját személyes adataival kapcsolatban előterjesztett hozzáférési joga gyakorlásával összefüggésben – meg lehet tagadni.

A NAIH mindezek alapján megállapítja, hogy a Kérelmezett által végzett azon intézkedéssel, amelynek során a Kérelmező saját személyes adataira vonatkozó hozzáférési kérelmét nem teljesítette, megsértette a GDPR 15. cikk (3) bekezdését.

A NAIH a GDPR 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján utasítja Kérelmezettet, hogy teljesítse a Kérelmező hozzáférési kérelmét, küldje meg részére a Kérelmező szakértői vizsgálatán a kizárólag róla és tőle felvett, vele kapcsolatba hozható és a róla készült szakvélemény kimunkálásához felhasznált adatok, bele értve a pszichodiagnosztikai adatállomány, vizsgálati jegyzőkönyvek és hangfelvételek másolatát és ennek megtörténtének tényét igazolja a NAIH-nak is.

A NAIH álláspontja szerint a szakértőnek az érintetti joggyakorlással összefüggő intézkedési kötelezettségének elmulasztása a kirendelt szakértők általános gyakorlatára vezethető vissza, amely a kirendelő bíróság utasításától teszi függővé az érintetti kérelem teljesíthetőségét. A NAIH tapasztalata több szakértői adatkezelés vizsgálata után úgy körvonalazható, hogy a kirendelt igazságügyi szakértők általánosságban nincsenek tisztában azzal, hogy adatkezelőként – a konkrét esetben a kirendelt igazságügyi szakértői társaságnak – maguknak kell teljesíteni az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos kérelmeit a szakértői vizsgálat során felvett adatok tekintetében – különös tekintettel a GDPR 15. cikk (3) bekezdésében foglalt másolat-adási kötelezettségre – és minden esetben a kirendelőhöz utasítják a kérelmezőt.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 23.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.