Veszélyhelyzet – a fizetési meghagyásos eljárás és a közjegyzői nemperes eljárások új szabályai Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos eltérő szabályt vezet be a fizetési meghagyásos eljárások és a közjegyzői nemperes eljárások területén.

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos eltérő szabályt vezet be a fizetési meghagyásos eljárások és a közjegyzői nemperes eljárások területén.

A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó rendelkezések

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint a jogi képviselő által nem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti. Tekintettel a kijárási korlátozásra és a személyes érintkezések számának csökkentésére a Rendelet a veszélyhelyzet megszűnését követő napig tiltja a beadvány szóbeli előterjesztését.

A rendes jogrend időszakában a végrehajtói kézbesítés egy nemperes eljárás, a végrehajtó ugyanúgy igazságügyi hatóság, mint a közjegyző, a kézbesítésről közokiratot állít ki, jogszabálysértése esetén pedig a nemperes eljárás keretén belül lehet jogorvoslattal élni, ráadásul a végrehajtói kézbesítés esetén nincs lehetősége a kötelezettnek a végrehajtás során ellentmondással élni, ami lényegesen kiszámíthatóbbá teszi a jogosult helyzetét. A veszélyhelyzet megszűnéséig azonban a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor. A kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárásokra mind a végrehajtási törvény, mind a közjegyzői törvény tartalmaz rendelkezést. A kihirdetett veszélyhelyzet alapvetően nem érinti a határidők folyását. Fontos korlátozások azonban a közjegyzői törvényben szabályozott eljárások kivételével kérelem szóban nem terjeszthető elő, az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható, személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

A Rendelet hangsúlyozza, hogy főszabályként a veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő eljárási cselekményeket a közjegyző elhalaszthatja és erről az érintetteket értesíti. Ez alól kivételt képeznek a közjegyzői törvényben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele. Az el nem halasztott ilyen eljárási cselekmények elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

Mivel a közjegyző munkavégzésének helye eltérhet a veszélyhelyzet idején a székhelyétől, a Rendelet rögzíti, hogy ezen idő alatt a közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton (a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével) a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni. Ezen túl a közjegyzői okirat (kivéve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot) felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A felolvasás kezdő és befejező időpontját és megtörténtének módját a közjegyző az okiratban rögzíti. A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. Ugyancsak lehetőség nyílik a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz igénybevételére az aláírás vagy kézjegy valódisága tanúsítása, valamint külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során, ha jogszabály az okirat felolvasását, illetve megmagyarázását írja elő.

A Rendelet kimondja továbbá, hogy a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók Rendelet peres eljárásokra vonatkozó szabályai.

Hagyaték átadása tárgyalás tartása nélkül

A Rendelet értelmében veszélyhelyzet ideje alatt a hagyatéki eljárásban tárgyalást nem lehet kitűzni, ezt a közjegyzőnek a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra kell elhalasztania. A hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható, kivéve, ha a törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kéri a hagyatéki tárgyalás kitűzését (ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált egyezségtől el kíván térni, ha az örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni).

Ezen kívül a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha a közjegyző mindazoknak, akiket a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét megküldi, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifejezetten nyilatkoznak, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadják. A nyilatkozatot írásban vagy más olyan módon kell megtenni, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.

Mentesítés a közreműködési kötelezettség alól

A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzőt kérelmére a területi közjegyzői kamara elnöke mentesítheti a közreműködési kötelezettség alól. A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele. A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján ad tájékoztatást.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara feladatai

A MOKK a veszélyhelyzet ideje alatt a Rendelet szerinti eljárási szabályok részleteit utasításban szabályozza. Ezen felül köteles gondoskodni a közvégrendelet megtételének, a végrendelet letétbe helyezésének, a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének és a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos számítástechnikai rendszere működésének biztosításáról.

Közjegyzők illetékességi területének kijelölése

A területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül kijelölheti azokat a közjegyzőket, akik a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesek. Az országos kamara a honlapján közzéteszi a kijelölt közjegyzők nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét. Akadályoztatásuk esetén a területi kamara elnöke jelöli ki az eljárást lefolytató, járványügyi intézkedéssel nem érintett közjegyzőt.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!

Kapcsolódó cikkek:


A koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13.

A koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.