Lejárt tartozások miatt több mint 419 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly a közjegyzőknél, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
Követelésbehajtási eljárás során érdemes megfontolni az anyagi jogerőhatás elérését az adós teljesítését követően is.
Alábbi cikkünkben a 2023/132–133. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/64–66. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Parlament május havi ülésterve szerint elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.
Az új Pp. új alapokra helyezte a polgári – és velük együtt a munkaügyi – perek megindításának szabályait. A nóvumok közül kiemelendő, hogy aki ellen munkaügyi per indul, nem várhatja meg, amíg a bíróság idézést küld számára, hogy majd a tárgyaláson, szemtől-szembe fejthesse ki álláspontját a felperessel szemben. Ehelyett védekezését már a keresetlevél alapján, írásban kell előterjesztenie, ennek hiányában a munkaügyi bíróság ún. bírósági meghagyást fog kibocsátani vele szemben a kereseti kérelem szerint. Cikkünkből megtudhatják, mi a bírósági meghagyás, mit lehet tenni a kibocsátásának elkerülése érdekében, és hogyan lehet elkerülni, hogy jogerőre emelkedjen, végrehajthatóvá váljon.
A szerzők értekezésükben arra keresik a választ, van-e eltérés a különböző tartalmú és formájú fizetési felszólítások között, netán van-e olyan, amely más hatást is kivált(hat), mint más hasonló tartalmú levelek.
Változnak a polgári peres eljárásban, a végrehajtási eljárásban, közjegyzői eljárásokban alkalmazandó szabályok és a közigazgatási bírósági eljárásai is.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén” cím alatti magyarázatát olvashatják.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető követelésekről” cím alatti magyarázatát olvashatják.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.
