Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése gyorsított perben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.

2020. július 8-án kihirdetették a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényt, amely egy új, különleges polgári peres eljárást vezet be. A törvény 2020. július 9-én lépett hatályba.

A gyorsított per törvényszéki hatáskörbe tartozik és kizárólagos illetékességet állapít meg a felperes lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez vagy székhelyéhez igazodóan. A feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, és a pert megelőzően fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nem lehetséges. A jogi képviselet az elsőfokú eljárásban nem kötelező, kizárólag a perorvoslati szakaszban (másodfokú eljárás, felülvizsgálat). A keresetlevelet formanyomtatvány használata nélkül, kizárólag írásban – akár elektronikus úton – lehet előterjeszteni.

Fontos új szabály, hogy a gyorsított perben nem érvényesül az osztott perszerkezet, így nem különül el egymástól a perfelvétel és az érdemi tárgyalási szak. A bíróság a gyorsított perre vonatkozó speciális szabályokról köteles tájékoztatni a feleket.

A bíróság soron kívül jár el a perben, az általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb 8 munkanap. A bíróság elsődlegesen tárgyaláson kívül, okiratok alapján bírálja el a keresetet. Amennyiben mégis tárgyalást kell tartania, arra speciális szabályokat kell alkalmazni: a tárgyalást elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján kell megtartani, ezáltal elkerülhető a felperes és alperes újbóli fizikai találkozása. Ha további bizonyításra kerül sor – például tanú meghallgatása, magánszakértő bevonása, stb. –, elsődlegesen azt is elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás segítségével kell foganatosítani.

Amennyiben a bíróság tárgyalás tartása nélkül jár el, az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. A perorvoslati eljárásokban (fellebbezés, felülvizsgálat) a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

A gyorsított per bevezetésével összefüggésben változnak a Bv. tv. egyes rendelkezései is. A módosítás értelmében a büntetés-végrehajtási bíró köteles tájékoztatni a sértettet a gyorsított per megindításának lehetőségéről, továbbá a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a Bv. tv.-ben megállapított határidő kilencven nappal meghosszabbodik.

(birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.