Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése gyorsított perben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.
2020. július 8-án kihirdetették a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényt, amely egy új, különleges polgári peres eljárást vezet be. A törvény 2020. július 9-én lépett hatályba.
A gyorsított per törvényszéki hatáskörbe tartozik és kizárólagos illetékességet állapít meg a felperes lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez vagy székhelyéhez igazodóan. A feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, és a pert megelőzően fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele nem lehetséges. A jogi képviselet az elsőfokú eljárásban nem kötelező, kizárólag a perorvoslati szakaszban (másodfokú eljárás, felülvizsgálat). A keresetlevelet formanyomtatvány használata nélkül, kizárólag írásban – akár elektronikus úton – lehet előterjeszteni.
Fontos új szabály, hogy a gyorsított perben nem érvényesül az osztott perszerkezet, így nem különül el egymástól a perfelvétel és az érdemi tárgyalási szak. A bíróság a gyorsított perre vonatkozó speciális szabályokról köteles tájékoztatni a feleket.
A bíróság soron kívül jár el a perben, az általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb 8 munkanap. A bíróság elsődlegesen tárgyaláson kívül, okiratok alapján bírálja el a keresetet. Amennyiben mégis tárgyalást kell tartania, arra speciális szabályokat kell alkalmazni: a tárgyalást elsősorban elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján kell megtartani, ezáltal elkerülhető a felperes és alperes újbóli fizikai találkozása. Ha további bizonyításra kerül sor – például tanú meghallgatása, magánszakértő bevonása, stb. –, elsődlegesen azt is elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás segítségével kell foganatosítani.
Amennyiben a bíróság tárgyalás tartása nélkül jár el, az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor. A perorvoslati eljárásokban (fellebbezés, felülvizsgálat) a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.
A gyorsított per bevezetésével összefüggésben változnak a Bv. tv. egyes rendelkezései is. A módosítás értelmében a büntetés-végrehajtási bíró köteles tájékoztatni a sértettet a gyorsított per megindításának lehetőségéről, továbbá a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a Bv. tv.-ben megállapított határidő kilencven nappal meghosszabbodik.
(birosag.hu)
