A feltételes szabadlábra bocsátás jogintézménynek a római jogi gyökereihez nem érdemes visszatekinteni, annyit azonban fontos leszögezni, hogy a Csemegi-kódex már ismerte, és úgy fogalmazott, hogy az igazságügy miniszter bizonyos idő eltelte után feltételes szabadságra bocsáthatja azokat az elítélteket, akik “jó viseletük és szorgalmuk által a javulás reményét megerősítették”.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent Az európai büntetőjog gyakorlata – Bűnügyi együttműködés a bírósági eljárásban című kiadványának egyes részleteibe.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a fogvatartási körülményekre tekintettel benyújtott kártalanítási igény kérdéseit vizsgálta a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban.
A feltételes szabadság törvény által és a perbíró ítéletében biztosított lehetőségének elvesztése tehát szükségképpen kapcsolódik az alávetési kötelezettség megsértéséhez, annak kvázi szankciója. Mindebből pedig az is következik, hogy nem maradhat el az önhiba vizsgálatakor az sem, hogy a mulasztás mennyiben vezethető vissza az alávetési kötelezettség megsértésének szándékára.
Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.
A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete, illetve a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete további változásokat hoz a büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtásban.
Tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria az év végén hallgatta meg a javaslattevőket.
Megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot a Kúria az eredményekről a Kúria elnöke szóban tájékoztatta az igazságügyi minisztert, rövidesen írásban is megküldi válaszát.
Darák Péter az interjúban beszélt a szervezetileg elkülönített közigazgatási bírósági rendszer felállításának elhalasztásáról, a feltételes szabadságra bocsátás büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról és a devizahiteles perek elbírálásáról is.
Az elítéltek többsége jó magaviselet esetén korábban szabadulhat a büntetés-végrehajtási (BV) intézetből, a lehetőségről az ítélet kiszabásakor a bíró dönt, de ez a döntés később még változhat. Ha a rabbal a börtönben sok a gond, ha nem érdemelte ki az újrakezdés esélyét, akkor marad a rácsok mögött. A feltételekről az OBH Jogos a kérdés rovata készített interjút dr. Budai Vincével, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumvezetőjével.
