Nem csak kiút, visszaút is van a börtönbe

Az elítéltek többsége jó magaviselet esetén korábban szabadulhat a büntetés-végrehajtási (BV) intézetből, a lehetőségről az ítélet kiszabásakor a bíró dönt, de ez a döntés később még változhat. Ha a rabbal a börtönben sok a gond, ha nem érdemelte ki az újrakezdés esélyét, akkor marad a rácsok mögött. A feltételekről az OBH Jogos a kérdés rovata készített interjút dr. Budai Vincével, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumvezetőjével.

Mit jelent egyáltalán a feltételes szabadságra bocsátás?

Azt, hogy az elítélt korábban szabadulhat a rá kiszabott szabadságvesztés büntetésből. A bíróság mindig az ügydöntő határozatban rendelkezik arról, hogy az illetőt feltételes szabadságra bocsátja, vagy kizárja annak lehetőségéből.

A bíró mindig a szabadulás legkorábbi időpontját határozza meg, ez legtöbbször a büntetés kitöltésének 2/3 részét követő nap lehet. A perbíró ezzel tulajdonképpen egy lehetőséget ad, de az, hogy valóban feltételes szabadságra kerül-e az illető, arról majd a büntetés-végrehajtási bíró dönt.

A feltételes kedvezmény azonban nem feltétlenül jár mindenkinek…

Ha az elítélt visszaeső, akkor a büntetés 3/4 részének kitöltése utáni napon bocsátható leghamarabb feltételes szabadságra. Visszaesőnek számít az, aki szándékosan követ el bűncselekményt, korábban végrehajtandó szabadságvesztést kapott, abból szabadul, és a szabadulását vagy a büntetés végrehajthatóságának megszűnését követő 3 éven belül újabb szándékos bűncselekményt követ el.

Van olyan is, aki teljes mértékben ki van zárva a feltételes kedvezményéből. Például, ha a terhelt erőszakos többszörös visszaeső, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy ha korábban feltételes szabadságra bocsátották és ő ez idő alatt megint bűnözött.

Mi mindentől függ, hogy valaki megkapja-e a kedvezményt, vagy sem?

Az alap a jó magaviselet a BV intézetben. Ebbe sok minden beletartozik: nem szegi meg a büntetés-végrehajtási intézet rendjét, szabályait, beilleszkedik a közösségbe, aktívan részt vesz a közösségi életben, nem fenyítik meg, tanul, dolgozik…

Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a kedvezmény nem jár automatikusan, attól, hogy annak idején a bíró úgy döntött, hogy ekkor és ekkor szabadulhat, az nem jelenti azt, hogy szabadulni is fog.

Mi a szabadulás menete?

Az elítélt, a védője és a BV intézet is kezdeményezheti a feltételes szabadságra bocsátást. A BV intézet ad jellemzést, az elítélt személyi anyagát aztán beterjeszti a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A bv-bíró átnézi a jellemzést: részesült-e az illető feddésben vagy egyéb elmarasztalásban, részt vett-e például szavalóversenyen, látogatta-e a közösségi eseményeket, stb. Személyesen is meghallgatja, minden olyan tényt megvizsgál, ami megmutatja, hogy be tud-e majd illeszkedni a társadalomba az elítélt, amikor ténylegesen kiszabadul.

A bíró a mérleg serpenyőjére tesz mindent és eldönti, hogy engedi vagy nem engedi feltételes szabadságra. Az sem mindegy, hogy folyik-e a terhelttel szemben más eljárás. Lehet például, hogy az adott ügyben nagyon jó a magaviselete, de közben egy korábbi ügye miatt zajlik egy másik büntetőeljárás is.  Ez egy olyan negatív körülmény, ami miatt nem bocsátják feltételesen szabadlábra a terheltet.

Nagyon sok a szűrő, a BV parancsnoktól az ügyészen át a bíróig. Ha bárkinek is kétsége támad, hogy jó döntés-e valakit kiengedni, akkor megállhat a folyamat. Ezek szerint egyöntetűen pozitív döntést kell hoznia sok egymástól független embernek?

Már maga a BV is fontos szűrő, hogy egyáltalán kezdeményezi, vagy sem az eljárást. Nem kötelező. Ha azt látják, hogy az elítélt nem illeszkedett be a BV intézet rendjébe, akkor nem fogják kezdeményezni. Az illető persze ettől még kérheti, de ekkor is be kell szerezni a BV-intézet jellemzését. Maga a bv-bíró is dönthet úgy, hogy inkább maradjon bent az elítélt és ezt indítványozhatja a meghallgatáson a bv-ügyész is.

Hiába látott tehát lehetőséget a feltételes kedvezményre annak idején a perbíró, ha a bv-bíró azt tapasztalja, hogy időközben a terhelt magaviselete rossz irányba változott, akkor nem köteles megadni a kedvezményt.

Lehet sikerként értékelni, ha valaki minden szűrőn átmegy és feltételes szabadságra bocsájtják?

Úgy fogalmaznék, hogy teljesült a prevenciós cél. A büntetést azért szabja ki a bíróság, hogy a terhelt ne kövessen el újabb bűncselekményt. Ha valakit feltételes szabadságra bocsátanak, akkor mondhatjuk azt, hogy ez a kiszabott büntetés – a végrehajtással együtt – elérte a célját. A kedvezménnyel adunk egy lehetőséget: tessék megmutatni, hogy vissza tud illeszkedni a társadalomba. Dolgozzon, építse a családi kapcsolatait – és ne kövessen el újabb bűncselekményt.

A feltételes szabadságra bocsátás idején van valamilyen ellenőrzés? Vagy valamiféle utókövetés?

Az elítélt pártfogó felügyelet alá kerülhet és rendszeresen tartania kell a kapcsolatot a pártfogó felügyelővel. Ha ezt elmulasztja, akkor a bv-bíró máris megszüntetheti a feltételes szabadságot, azaz vissza kell vonulni a kijelölt BV intézetbe és le kell ülni a büntetés hátralévő részét.

Mi történik akkor, ha közben elkövet valamit? Azonnal visszaviszik a BV-be?

Ilyenkor a pártfogó felügyelő értesíti a bv-ügyészt, az ügyész pedig a bíróságnál kezdeményezheti, hogy kerüljön vissza az illető a büntetés-végrehajtási intézetbe és töltse ki a fennmaradt büntetését.

A feltételes szabadság tehát esély arra, hogy az illető visszailleszkedjen a társadalomba. Ha újabb bűncselekményt követ el, akkor ez azt példázza, hogy ez nem sikerült, így amikor őt az újabb bűntett miatt megint végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélik, akkor már ki kell zárni a feltételes szabadság kedvezményéből.

A kedvezmény lehetőségével lehet élni, vagy lehet vele visszaélni. Ha visszaél vele valaki, akkor az a veszély fenyegeti, hogy megszüntetik a feltételes szabadságot és visszamegy a BV-be. Ha viszont jól él vele, bebizonyíthatja, hogy képes volt felmérni a tette súlyát, tényleg átérzi, hogy ez az út, amire rálépett, ez nem a megfelelő út és valóban  képes változtatni az életmódján, hozzáállásán.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.