Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „Eljárás a fizetési meghagyás kézbesítésének sikertelensége esetén” cím alatti magyarázatát olvashatják.


A fizetési meghagyásos eljárásban viszonylag gyakori, az ügyek 3–4%-át érintő probléma, hogy a kötelezett nem a jogosult által megjelölt címen lakik. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kérelmek visszautasítása (az összes ügy kb. 5%-a) döntő többségében ilyen okból történik, egyértelművé válik, hogy a kézbesítési akadályok kiemelkedő helyet foglalnak el az eljárási akadályok között [forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Statisztika].

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) ezért részletesen szabályozza a kézbesítés sikertelensége esetén követendő eljárást.

Ha a meghagyást a kötelezettnek – ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit – nem lehet kézbesíteni, erről a jogosultat értesíteni kell, és egyidejűleg fel kell hívni, hogy a kötelezett új belföldi idézési (helyesen: kézbesítési) címét 30 napon belül jelentse be [Fmhtv. 24. § (2) bekezdés] (11029/Ü/30453/2010/3.).

A kötelezett címének a beszerzése a korábbi bírói gyakorlat szerint is egyértelműen a jogosult kötelessége (BH1981. 324., BH1989. 494.). Azt, hogy a jogosult milyen módon szerzi be a kötelezett új címének adatait, maga dönti el, természetes személy kötelezett ügyében a legkézenfekvőbb a járási hivataltól vagy a Belügyminisztériumtól (a továbbiakban: BM) történő adatigénylés.

Az Fmhtv. 24. § (2) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a fizetési meghagyást cég részére annak székhelyén és ezt követően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 136. § (3) bekezdésének alkalmazásával a cég törvényes képviselője részére annak címén sem sikerült kézbesíteni. A felhívásban a jogosultat arra kell figyelmeztetni, hogy kizárólag olyan székhelyet jelöljön meg, amely (azóta már) a cégnyilvántartásban szerepel, vagy ha tudomása van róla, hogy a kötelezett cég a cégnyilvántartásban szereplő címről új székhelyre költözött, és ennek bejegyzése még nem történt meg, ezt az új székhelyet. Ha ugyanis a cég székhelye megváltozott, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 34. § (1) bekezdése alapján e változás bejegyzése iránti kérelem előterjesztésére a cégnek 30 napja van. Azaz az sem kizárt, hogy a cég törvényesen működik, csak éppen a cégjegyzék még nem tartalmazza az új székhely címét.

A címzett elhalálozása, illetve megszűnése esetén ugyanaz az eljárás, mintha a címzett ismeretlen voltából, ismeretlen helyre történő költözése vagy kézbesítési akadály miatt lett volna sikertelen a kézbesítés. A postai szolgáltató közlése ugyanis nem alkalmas arra, hogy abból a fél vagy törvényes képviselője halála esetére előírt jogkövetkezmények minden további nélkül alkalmazásra kerüljenek, így különösen nem alkalmas arra, hogy a halál időpontját az alapján megállapítsák. Erre tekintettel az érdekelt felet fel kell hívni arra, hogy az illetékes járási hivatal vagy a BM igazolása, illetve a halotti anyakönyvi kivonat alapján az okirat számának feltüntetésével vagy az okirat csatolásával nyilatkozzon arról, hogy a kötelezett mikor halt meg, ha pedig a járási hivatal, illetve a BM adatközlése szerint a kötelezett nem halt meg, jelölje meg pontosan a fél, illetve törvényes képviselője új kézbesítési címét. A halál tényének és időpontjának ismeretében választhat a közjegyző a jogképesség hiánya miatti visszautasítás és a félbeszakadás megállapítása között.

Az Fmhtv. 24. § (2) bekezdése változtatás nélkül vette át a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (2) bekezdéséből a 30 napos törvényi határidőre vonatkozó szabályt. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb jogalkalmazási probléma, hogy a járási hivatal és a BM eljárására korábban vonatkozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) általános ügyintézési határideje is pont 30 nap volt [Ket. 33. § (1) bekezdés]. Azaz ha a legnagyobb jóhiszeműséggel is cselekedett a jogosult, könnyen előfordulhatott, hogy határidőn belül nem tudta teljesíteni a felhívásban foglaltakat. Noha a 2018. január 1-jén hatályba lépett Ákr. a sommás eljárásban 8 napra rövidítette az ügyintézési határidőt, ha bármilyen okból hiánypótlásra kell felhívni az ügyfelet, az általános ügyintézési határidő 60 napra változik [Ákr. 41. § (1) bekezdés a) pont, 50. § (2) bekezdés b) és c) pont]. Tisztában lévén azzal, hogy a törvényi határidők nem hosszabbíthatók, az igazolási kérelmek számának felesleges növelése helyett praktikus okokból mégis alkalmazásra javasoljuk a fentebb már hivatkozott BH1991. 245. eseti döntésben foglaltakat, mégpedig akként, hogy egy-két hetet célszerű még várni a határidő lejárta után a döntés meghozatalával.

Ha a jogosult az új címet bejelenti, a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni. Amennyiben a kézbesítés sikeres, az eljárás folytatódhat tovább, de ha ezen az új címen sem lehet kézbesíteni a fizetési meghagyást, ismételt sikertelen kézbesítés okán kell visszautasítani a kérelmet [Fmhtv. 24. § (3) bekezdés, 24. § (1) bekezdés h) pont].

Ha a jogosult a bejelentési kötelezettségét elmulasztja – ideértve azt az esetet is, ha a járási hivatal vagy a BM igazolása alapján úgy nyilatkozik, hogy a kötelezettnek a már megjelölt lakcímen, székhelyen kívül belföldön nincs más kézbesítési címe, hiszen egyrészt a 24. § (2) bekezdése új cím bejelentését írja elő, másrészt arra a címre, ahova sikertelen volt a postai kézbesítés, értelmetlen azt megismételni, így a régi cím újbóli közlése a hiányt nem pótolja –, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a közjegyzőnek vissza kell utasítania [Fmhtv. 24. § (4) bekezdés, 24. § (1) bekezdés m) pont] (11029/Ü/30453/2010/7.). Ezzel az esetkörrel kapcsolatban a korábbi helytálló bírói gyakorlat is hasonlóképpen vélekedett. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja [mai szóval visszautasítja], ha a felperes az alperes lakcímének téves megjelölése miatt elrendelt hiány pótlására azt közli, hogy a helyes címet nem tudja megjelölni (BH1988. 414.).

A Pp. hatálybalépése óta pozitív jogi alapja van annak, hogy a jogosult az első sikertelen postai kézbesítést követően ugyanarra a címre kérje a kibocsátott fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését. Az Fmhtv. 24. § (7) bekezdése szerint a (2) bekezdés nem zárja ki, hogy a jogosult ugyanarra a címre sikertelen postai kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérjen. A végrehajtói kézbesítés eredménytelensége esetén a kérelmet az Fmhtv. 24. § (1) bekezdés h) pontja alapján kell visszautasítani. Vagyis eredménytelen végrehajtói kézbesítés esetén nincs további próbálkozási lehetőség, új címet már nem lehet bejelenteni.

Szintén a Pp. hatálybalépése óta rendezett az a kérdés, hogy az ún. kézbesítési akadály fennállta okán sikertelen kézbesítés esetén – így különösen ha a cím elégtelen, a címhelyen több, azonos névvel felszerelt levélszekrény van, a címzett nem volt azonosítható, a címhelyen nincs megfelelő levélszekrény, vagy pedig a közvetett kézbesítő tagadja meg akár a küldemény, akár a küldemény érkezéséről szóló értesítés átvételét – is a fent ismertetett szabályokat kell alkalmazni. (A kézbesítési akadályokról lásd részletesebben az Fmhtv. 16. §-ához fűzött magyarázatot.)

Végezetül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Fmhtv. 24. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a fikció útján történt kézbesítés sikeres kézbesítésnek számít, tehát ha az első kézbesítési kísérlet során beáll a kézbesítési fikció – ideértve azt az esetet is, amikor a szervezet székhelyén történt sikertelen kézbesítést követően a törvényes képviselő címén történt kézbesítéssel összefüggésben áll be a fikció –, nem lehet a jogosultat felhívni új cím bejelentésére, és nincs helye ismételt kézbesítésnek. Ugyanígy, ha az első kézbesítési kísérlet során a fikció nem állapítható meg, de a második esetén már igen, ez elégséges az eljárás folytatásához, nincs helye visszautasításnak.



Kapcsolódó cikkek:


Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting
2021. június 16.

Digitális bűncselekmények 2. rész – Upskirting

Mai cikkünkben a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány upskirtingel foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását
2021. június 14.

AB: indokolni szükséges a közérdekű adatok lassúbb kiadását

Egy országgyűlési képviselő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek a koronavírus járványra való általános hivatkozással relativizálhatják az adatigénylés rendjével kapcsolatos garanciális szabályokat.

Digitális bűncselekmények 1. rész
2021. június 10.

Digitális bűncselekmények 1. rész

Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. Az alábbiakban a műnek a deepfake és a revenge porn témakörével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.