A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos eltérő szabályt vezet be a polgári és a közigazgatási bírósági eljárásokban is - a kivételes rendelkezéseket már alkalmazni kell.
Az Alkotmánybíróság elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos egyik rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Elsődleges feladata a bíróságoknak, így a Kúriának is a közbizalom megteremtése, a szakértelem biztosítása és a gyors ítélkezés előmozdítása – mondta dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésén, 2019. november 6-án.
Az új Kp. bevezette az egyszerűsített per intézményét, így sok korábban nemperes ügyként kezelt ügytípust 2018-tól peres ügyként kell számba venni.
A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.
Egyszerűsített ítélet akkor hozható, ha a fellebbezés és az ellenkérelem újdonságot nem tartalmaz, azokban kizárólag az elsőfokú eljárásban előadott, a bíróság által elbírált és helyesen megindokolt tényekre, jogértelmezésre vonatkozó érvelés található. Ha a fellebbezési eljárásban új hivatkozás merült fel, akkor arra az indokolásnak ki kell térnie – a Kúria eseti döntése.
Az azonnali jogvédelem bevezetésével a jogalkotó már a jogerős ítélet meghozatala előtt lehetőséget biztosít a közigazgatási szervek cselekményeivel szembeni jogvédelemre.
2020. január 1-jével megkezdik működésüket a közigazgatási bíróságok. Cikksorozatunk első részében a közigazgatási törvényszékekre és a Közigazgatási Felsőbíróságra vonatkozó legfontosabb szabályokat, újdonságokat foglaljuk össze.