Bejegyzések Kp. címkével

A perbelépés lehetősége és a hivatalból történő perbe állítás
2022. január 21. Szakma

A perbelépés lehetősége és a hivatalból történő perbe állítás

Ha a perben hozandó ítélet az adásvételi szerződés semmisségét állapítja meg, a bíróság köteles a szerződő feleket az érdekeltkénti perbelépés lehetőségére felhívni, és amennyiben a perbe nem kívánnak belépni, vagy nem nyilatkoznak, akkor a bíróság köteles őket alperesi oldalon érdekeltként perbe állítani – a Kúria eseti döntése.

2021. november 22. Szakma

A központi rendszer hibája esetén a keresetlevelet nem lehet visszautasítani

Az eljáró bíróságnak egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a keresetlevél Cégkapun keresztül történő előterjesztése lehetetlen volt-e az IKR rendszer hibájából adódóan. A Cégkapu működésének hibájára vonatkozó nyilatkozatot és az azt alátámasztó bizonyítékot a jogi képviselőnek kell előterjesztenie kivéve, ha a hiba köztudomású vagy a bíróságnak tartós hibáról tudomása van.

A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata
2021. november 12. Szakma

A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A mérlegelési jogkörben hozott döntés is csak jogszabálysértés esetén semmisíthető meg, vagy változatható meg. Jogsértő a mérlegelés, ha annak során olyan szempontot értékelt a hatóság, amely a mérlegelésnél – a törvény szerinti zárt felsorolásra figyelemmel – nem vehető figyelembe. Jogsértő mérlegelés esetén a közigazgatási bíróságnak felülmérlegelési lehetősége nincs, azzal ugyanis jogsértő módon vonná el a közigazgatási hatóság hatáskörét.

Kp.: tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés, csak a keresetnek helyt adó ítélet esetén alkalmazható
2021. július 2. Szakma

Kp.: tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés, csak a keresetnek helyt adó ítélet esetén alkalmazható

A közigazgatási perrendtartás szerinti tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés, csak a keresetnek helyt adó ítélet esetén alkalmazható jogintézmény. Ha a bíróság a keresetet azért utasítja el, mert olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a költségviselés elbírálása során költségek alatt csak a perléssel – feleslegesen – okozott költségek (perköltség) értendők – a Kúria eseti döntése.