Jogszabályfigyelő 2018 – 29. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/111–115. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabályának az alaptörvény-ellenességéről és a fogyasztásicikk-kiskereskedőket érintő korlátozás megszüntetéséről olvashatnak.

Tartalom:

Alaptörvény-ellenes az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya

Megszűnhet a napi fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedőket érintő szankció

Alaptörvény-ellenes az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya

Az  Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btkátm.) 3. §-ának (összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya) alaptörvény-ellenességét állapította meg, és megsemmisítette azt.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyebek mellett a  korábbi elítéléseit érintően folytatott összbüntetésbe foglalási eljárás kapcsán alkalmazott Btkátm. 3. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítását indítványozta. Az érintett rendelkezés szerint, ha az  összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a  Btk. hatálybalépését (2013. július 1.) követően emelkedett jogerőre, akkor az összbüntetésbe foglalásra nem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: 1978-as Btk.), hanem a Btk. szabályait kell alkalmazni, amely azonban a „– a korábban hatályos szabályozással ellentétben – kizárja a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét.” Az indítványozó szerint sérti a jogbiztonság elvét a támadott rendelkezés, hiszen azáltal, hogy valamennyi szóban forgó büntetőeljárás az 1978-as Btk. alapján minősülő cselekmények miatt folyt, ugyanakkor a bíróságok leterheltsége és véletlen folytán az egyik ítélet a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, hátrányos helyzetbe került, hiszen elesett a többszörös összbüntetésbe-foglalás lehetőségétől.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az összbüntetésbe-foglalás tekintetében a „jelenleg hatályos rendelkezésekkel a  jogalkotó egyértelműen a  szigorítás irányába mozdult el”. Korábban ugyanis lehetőség volt arra, hogy „a  hosszabb tartamú szankció mellett a  (leg)rövidebb teljesen elenyésszen”. A  Btk. ellenben a (leg)rövidebb tartamú büntetésnek már csak legfeljebb a 2/3 része engedhető el, sőt „már nem kizárt a  kumuláció, vagyis az  összbüntetés tartama megegyezhet a büntetések összegének tartamával.” Ezen felül egyéb szigorításokat is tartalmaz a hatályos Btk.

Az alábbiakban hivatkozott határozat utal egy korábbi alkotmánybírósági döntésre, amely szerint „Az  Alkotmánybíróságnak tehát arra van jogosítványa, hogy a büntetőpolitika alkotmányos korlátait állapítsa meg, de ne a politika tartalmáról döntsön, ennek során pedig különös tekintettel legyen az  alapjogok védelmének alkotmányos büntetőjogi garanciáira.”

Az indítvány ugyanakkor a visszaható hatály tilalmára hivatkozik, melynek kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btkátm. 3. §-a tartalmilag visszaható hatályúnak minősül, hiszen minden olyan esetben alkalmazandó, amikor az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy 2013. július 1-je előtt emelkedett jogerőre, ezen felül a támadott rendelkezések – a fentiekben már ismertetettek szerint – szigorúbb szabályok alkalmazását írják elő az elítéltek számára.

Az Alkotmánybíróság így az indítványban támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása mellett annak megsemmisítéséről döntött.

Joganyag: 10/2018. (VII. 18.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/112. (VII. 18.)

Hatályos: –

Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elbírálása

Megszűnhet a napi fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedőket érintő szankció

Az Európai Bizottság döntése nyomán megszüntetheti a Parlament a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény azon előírását, amely szerint „az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.”

Ezzel egyidejűleg a korábban indult ellenőrzési eljárások ugyancsak megszűnhetnek a törvénymódosítását elfogadásával, annak hatálybalépésével egyidejűleg.

Joganyag: T/869. számú törvényjavaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvényjavaslat

---