Jogszabályfigyelő 2018 – 29. hét

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/111–115. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabályának az alaptörvény-ellenességéről és a fogyasztásicikk-kiskereskedőket érintő korlátozás megszüntetéséről olvashatnak.

Tartalom:

Alaptörvény-ellenes az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya

Megszűnhet a napi fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedőket érintő szankció

Alaptörvény-ellenes az összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya

Az  Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatában a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: Btkátm.) 3. §-ának (összbüntetésbe-foglalás átmeneti szabálya) alaptörvény-ellenességét állapította meg, és megsemmisítette azt.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyebek mellett a  korábbi elítéléseit érintően folytatott összbüntetésbe foglalási eljárás kapcsán alkalmazott Btkátm. 3. §-ának alaptörvény-ellenessége megállapítását indítványozta. Az érintett rendelkezés szerint, ha az  összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a  Btk. hatálybalépését (2013. július 1.) követően emelkedett jogerőre, akkor az összbüntetésbe foglalásra nem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: 1978-as Btk.), hanem a Btk. szabályait kell alkalmazni, amely azonban a „– a korábban hatályos szabályozással ellentétben – kizárja a többszörös összbüntetésbe foglalás lehetőségét.” Az indítványozó szerint sérti a jogbiztonság elvét a támadott rendelkezés, hiszen azáltal, hogy valamennyi szóban forgó büntetőeljárás az 1978-as Btk. alapján minősülő cselekmények miatt folyt, ugyanakkor a bíróságok leterheltsége és véletlen folytán az egyik ítélet a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, hátrányos helyzetbe került, hiszen elesett a többszörös összbüntetésbe-foglalás lehetőségétől.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az összbüntetésbe-foglalás tekintetében a „jelenleg hatályos rendelkezésekkel a  jogalkotó egyértelműen a  szigorítás irányába mozdult el”. Korábban ugyanis lehetőség volt arra, hogy „a  hosszabb tartamú szankció mellett a  (leg)rövidebb teljesen elenyésszen”. A  Btk. ellenben a (leg)rövidebb tartamú büntetésnek már csak legfeljebb a 2/3 része engedhető el, sőt „már nem kizárt a  kumuláció, vagyis az  összbüntetés tartama megegyezhet a büntetések összegének tartamával.” Ezen felül egyéb szigorításokat is tartalmaz a hatályos Btk.

Az alábbiakban hivatkozott határozat utal egy korábbi alkotmánybírósági döntésre, amely szerint „Az  Alkotmánybíróságnak tehát arra van jogosítványa, hogy a büntetőpolitika alkotmányos korlátait állapítsa meg, de ne a politika tartalmáról döntsön, ennek során pedig különös tekintettel legyen az  alapjogok védelmének alkotmányos büntetőjogi garanciáira.”

Az indítvány ugyanakkor a visszaható hatály tilalmára hivatkozik, melynek kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btkátm. 3. §-a tartalmilag visszaható hatályúnak minősül, hiszen minden olyan esetben alkalmazandó, amikor az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy 2013. július 1-je előtt emelkedett jogerőre, ezen felül a támadott rendelkezések – a fentiekben már ismertetettek szerint – szigorúbb szabályok alkalmazását írják elő az elítéltek számára.

Az Alkotmánybíróság így az indítványban támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása mellett annak megsemmisítéséről döntött.

Joganyag: 10/2018. (VII. 18.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja: 

Megjelent: MK 2018/112. (VII. 18.)

Hatályos: –

Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elbírálása

Megszűnhet a napi fogyasztási cikket értékesítő kiskereskedőket érintő szankció

Az Európai Bizottság döntése nyomán megszüntetheti a Parlament a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény azon előírását, amely szerint „az a gazdasági társaság, amelynek nettó árbevétele több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, második üzleti évi beszámolójának elfogadását követően nem folytathat többet napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó tevékenységet.”

Ezzel egyidejűleg a korábban indult ellenőrzési eljárások ugyancsak megszűnhetnek a törvénymódosítását elfogadásával, annak hatálybalépésével egyidejűleg.

Joganyag: T/869. számú törvényjavaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról

Módosítja: 

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: tárgysorozatba vett törvényjavaslat

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.