Plusz feladatok ellátásáért többletbér jár

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 24.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult.

Az alapügy

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel. Kinevezése szerinti beosztása kezdetben járőr, majd később járőr (szabálysértési) volt. A felperes a szabálysértési feladatkört járőri feladatai mellett az alperessel kötött megbízási szerződés alapján megbízási díj fizetése mellett látta el, ezt követően viszont ellentételezés nélkül. A felperes feladatai ez alatt nem változtak, folyamatosan – naponta megosztottan – járőri és nagyobb részt szabálysértési előkészítő eljárással kapcsolatos feladatokat is ellátott.
A kereseti kérelem és ellenkérelem

A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében elsődlegesen illetménykülönbözet, másodlagosan megbízási díj jogcímén kérte marasztalni az alperest.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényből (továbbiakban Hszt.) az következik, hogy a felperes kizárólag valamely, a sajátjától eltérő beosztás ellátásáért lenne jogosult többletdíjazásra, ilyen a felperes szolgálati helyén nem volt, hiszen a szolgálati beosztás fogalmát a Hszt. az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakörként határozza meg.
Az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítélete

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 985.575 forint és ennek késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest megbízási díj jogcímén. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Hszt. hatálybalépésekor már hatályos, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló, 30/2015. (IX.22.) BM rendelet (Szolgálati Szabályzat) rendelkezik a járőr szolgálati formáról.
A Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasítás  rendelkezik a járőr szolgálat céljáról, jellegéről, feladatairól, és hogy a járőr milyen feladatokra nem vehető igénybe.
A rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében a Szolgálati Szabályzat határozza meg. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott helyi szerv – tiszthelyettesi besorolású osztályba tartozó – szolgálati beosztásai között van a járőr beosztás és nincs szabálysértési járőr beosztás, mint ahogy a Szolgálati Szabályzat és az ORFK utasítás sem ismeri a szabálysértési járőr szolgálati formát.
Mindezek alapján megállapítható az, hogy a járőr szolgálati beosztáshoz az irányadó jogszabályok szerint szabálysértési előkészítő feladatok elvégzése nem tartozik, míg a szabálysértési feladatokra rendszeresített beosztások magasabb besorolásúak.
A szolgálati viszony a Hszt. értelmében az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges szolgálati jogviszony. A felperesnek a szolgálat teljesítése során egyrészt a munkaköri leírás szerint, illetve a munkáltató rendelkezése alapján a beosztásához tartozó, de a munkaköri leírásban konkrétan nem nevesített feladatokat is végre kell hajtania. A BM rendelet az egyes munkakörökre kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell megállapítani a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.
A Kúria már több eseti döntésében kimondta, miszerint  amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többlet díjazásra jogosult.
Az előbbiekhez képest nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a H. Rendőrkapitányság ügyrendje és állománytáblázata a járőr beosztást járőr (szabálysértési) beosztásként nevezte meg és az alperes eszerint módosította a felperes kinevezését. A szolgálati beosztások körét ugyanis BM rendelet határozza meg és ehhez képest kell értelmezni az állománytáblázatban rendszeresített szolgálati beosztásokat is. Ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a Hszt. megsértésére.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Szavazzon kedvenc fotójára!
2019. november 13.

Szavazzon kedvenc fotójára!

A mindenki számára nyitott pályázatra idén négy témában nyújthatták be pályaműveiket a fotósok.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját
2019. november 13.

Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Ellenérték vagy kártérítés: áfa szempontból nem mindegy
2019. november 12.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.

Helyreigazítás
2019. november 12.

Helyreigazítás

Az MTI közleménye nyomán 2019. november 8-án megjelent "Letartóztattak egy volt bírót" című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a gyanúsított nyugdíjazásáig többek között a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott bíróként.