Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére irányuló intézkedések


Magyarországon európai viszonylatban is magasnak számít az egyajánlatos közbeszerzések aránya, ám a kormány elkötelezettnek tűnik ennek jelentős javítására.

A közbeszerzési eljárásokban fontos tényező a verseny intenzitása, amelynek egyik indikátora az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Magyarországon ez az arány európai viszonylatban is magasnak számít, azonban a kormány elkötelezettnek tűnik az arány jelentős javítása érdekében. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve alapján az egyajánlatos közbeszerzések arányát rövid időn belül 15%-os szint alá kell csökkenteni. Ennek érdekében jogszabály írja elő az előzetes piaci konzultáció bizonyos körben történő kötelező alkalmazását, egyes ajánlatkérők esetén intézkedési terv készítését, valamint az egyajánlatos közbeszerzések arányának folyamatos nyomon követését. Jelen cikkében a szerző, Soós Gábor:[1] bemutatja és elemzi a bevezetett kötelezettségek előzményeit, jogszabályi hátterét és indokait, rámutatva az azokkal kapcsolatban felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekre is.

A tanulmány a Közbeszerzési Jog Online Szakfolyóirat 2022/3. számában jelent meg.

1. Az egyajánlatos közbeszerzések problémaköre

[1] Az európai uniós és a hazai közbeszerzési szabályozás kulcsfontosságú célja egyéb közbeszerzési alapelvek – például egyenlő bánásmód, transzparencia, arányosság, közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás – mellett a piaci verseny megteremtése, illetve a versenykorlátozó magatartások elkerülése. A verseny fontossága megjelenik a 2014/24/EU irányelv[2] 18. cikk (1) bekezdésében és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdésében is. A közbeszerzési eljárásokban a verseny megléte fontos mind a hazai és más EU- vagy EGT-tagállambeli gazdasági szereplők közbeszerzési piacokhoz való hozzáférése, mind pedig a leginkább optimális beszerzési eredmény elérése szempontjából. [2] A verseny pozitív hatással lehet a beszerzési árakra, illetve az ár-érték arányra, amelyet a nemzetközi szakirodalomban is többen megerősítenek, különösen a nemzetközi szintű verseny megteremtésére hivatkozással. E szerint, ha megengedett a más tagállambeli szereplők hozzáférése a piacokhoz, akkor a nagyobb verseny alacsonyabb árakat eredményez, illetve a gazdasági szereplők is hatékonyságra törekszenek majd, ami a piac átstrukturálásához vezet.[3] Továbbá, a szélesebb körű beszerzési lehetőségek a m…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

A közbeszerzési eljárásokban fontos tényező a verseny intenzitása, amelynek egyik indikátora az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Magyarországon ez az arány európai viszonylatban is magasnak számít, azonban a kormány elkötele…

2024. április 16.

A büntetőeljárási törvény márciustól hatályos változásai

A közbeszerzési eljárásokban fontos tényező a verseny intenzitása, amelynek egyik indikátora az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Magyarországon ez az arány európai viszonylatban is magasnak számít, azonban a kormány elkötele…

2024. április 15.

Jogszabályfigyelő 2024 – 15. hét

A közbeszerzési eljárásokban fontos tényező a verseny intenzitása, amelynek egyik indikátora az egyajánlatos közbeszerzések aránya. Magyarországon ez az arány európai viszonylatban is magasnak számít, azonban a kormány elkötele…