Bejegyzések a ‘egészségkárosodás’ címkével ellátva

Tévesen címzett kereset visszautasítása

A jogi képviselővel eljáró felperes által az illetékes közigazgatási szerv helyett közvetlenül a bíróság előtt előterjesztett keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kell utasítani.

AB: a nem folyósított ellátás által keletkeztetett biztosítási időt is figyelembe kell venni, amennyiben az EJEB megállapította az Egyezmény sérelmét

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjai nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította. A döntéshez Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, Pokol Béla különvéleményt csatolt.

Mire terjed ki a kártérítés egészségkárosodás esetén?

A Kúria megállapította, hogy a rehabilitációs medencét és a liftet az egészségkárosodást szenvedőt ápoló családtagok is használhatják, illetve az az ingatlan értékét is növeli, így a beruházások teljes költsége az alperestől nem követelhető.

Munkajog és tb járvány idején

Bár hazánkban jelen pillanatban nem tombol a koronavírus, sokakat foglalkoztat egy esetleges járványhelyzetre való felkészülés.

Szakértői vélemények a bírósági eljárásban

Cikkünkben a Kúria szakértői vélemények figyelembevételével kapcsolatos két döntését olvashatják.

Nem vagyoni kártérítés a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállalót egészségkárosodás éri, a munkáltató a kár megtérítésére kötelezhető.

Jogszabályfigyelő 2019 – 41. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/164–165. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria legfrissebb döntései közül válogattunk.

Munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért

A munkáltató által ismerten a partnere által a közöttük lévő szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátás, azaz a megrendelőnél a helybeli szokásoknak megfelelően adott vacsorán a munkavállalói részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és a gazdasági működésének kockázatába tartozik.

A betegek ma már jobban ismerik a jogaikat

Szülészet, nőgyógyászat, sebészet – ezek azok az orvosi szakterületek, amelyek leginkább érintettek az egészségügyi kártérítési perekben. Az 1990-es évek elején látványosan megnőtt a betegek, hozzátartozók által indított perek száma, de nem a probléma több, hanem az információ – mondja Dr. Pribula László. A Debreceni Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője szerint az érintettek sokkal tudatosabbak, mint korábban.