Jogszabályfigyelő 2022 – 41. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/163-166. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Bejegyzések egészségkárosodás címkével
Munkáltatói felelősségbiztosítás
A munkáltatói kárfelelősség ún. objektív felelősség, ami azt jelenti, hogy ha a munkaviszonyával összefüggésben valamely munkavállalót kár éri, akkor azt a munkáltatónak meg kell térítenie még akkor is, ha vétkessége nem megállapítható. Nagyobb volumenű károk esetén akár az is előfordulhat, hogy munkavállalóval szemben fennálló kártérítési kötelezettségét a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak anyagi biztonságát veszélyeztetve tudná teljesíteni. Ennek kiküszöbölésére szolgálhat megoldásként, ha a munkáltató felelősségbiztosítással rendelkezik.
A kártérítési felelősség az újabb ítélkezési gyakorlatban
A munkáltatói kártérítési felelősség megítélését hosszú évtizedekre meghatározta a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992-es Mt.) 174. §-ához kapcsolódó MK 29. számú állásfoglalás. Az előbbi állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlathoz képest a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai teljes szemléletváltást követelnek a munkaügyeket tárgyaló bíráktól. Ebben a témakörben – szubjektív szempontok alapján – választottam ki a legjelentősebb változásokat, bemutatva egyrészről a kártérítési igények elbírálásakor érvényesülő változatlan értelmezést, másrészről néhány új jogi terminológiát, mindezekhez felhasználva a korábbi és a hatályos szabályozásra épülő bírói gyakorlatot.
Miért titkosak az uniós oltóanyag-szerződések?
Nagyobb átláthatóságot kérnek az Európai Parlament képviselői a koronavírus elleni védőoltások szerződéseinek ügyében.
Tévesen címzett kereset visszautasítása
A jogi képviselővel eljáró felperes által az illetékes közigazgatási szerv helyett közvetlenül a bíróság előtt előterjesztett keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kell utasítani.
AB: a nem folyósított ellátás által keletkeztetett biztosítási időt is figyelembe kell venni, amennyiben az EJEB megállapította az Egyezmény sérelmét
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy miközben a támadott rendelkezés önmagában nem ütközik nemzetközi szerződésbe, az adott rendelkezés egyes konkrét, egyedi ügyben történő alkalmazása az adott ügy egyedi körülményeire tekintettel kivételesen mégis az Egyezménnyel mint nemzetközi szerződéssel ellentétes eredményre vezethet.
Mire terjed ki a kártérítés egészségkárosodás esetén?
A Kúria megállapította, hogy a rehabilitációs medencét és a liftet az egészségkárosodást szenvedőt ápoló családtagok is használhatják, illetve az az ingatlan értékét is növeli, így a beruházások teljes költsége az alperestől nem követelhető.
Sérelemdíj üzemi balesetért
A munkaszervezés, illetve a munkavédelmi oktatás során a munkáltató kötelessége, hogy a biztonságos munkavégzés keretein belül a kellő mértékű elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését biztosítsa.
Munkajog és tb járvány idején
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy járványügyi intézkedésnek a munkaviszonyunkra, társadalombiztosítási helyzetünkre.
Szakértői vélemények a bírósági eljárásban
A szakvélemény szabad mérlegelése a bíróság szakismeretének hiányában csupán annyit jelent, hogy a bírónak a szakvélemény logikai egységét, meggyőző erejét a per adataival való összhangját vagy ellentmondását kell értékelnie.