Uniós bíróság: nem jár kárpótlás a rossz levegőért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió állampolgárai nem jogosultak kártérítésre az uniós tagállami kormányoktól, ha egészségükre káros hatással volt a túlzott légszennyezés – mondta ki a luxembourgi székhelyű uniós bíróság.

Az ügy előzménye, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mert állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította az egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mert nem alkalmazta a nitrogén-dioxid-koncentráció határértékét korlátozó szabályt, amely az unió egész területén egységesen alkalmazandó. Az ügyet tárgyaló közigazgatási fellebbviteli bíróság az uniós bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, milyen feltételek mellett követelhetnek az egyének kártérítést az államtól az uniós határértékek megsértésével okozott egészségkárosodásért.

Ez év májusában az uniós bíróság előzetes állásfoglalással megbízott tisztviselője, úgynevezett főtanácsnoka indítványában még támogatta a felperes keresetét. Juliane Kokott szerint a levegőminőség védelmére vonatkozó határértékek megsértése az uniós jog alapján feljogosíthatja a károsultakat, hogy kártérítést kérjenek kormányuktól. Hozzátette azonban, hogy a „közvetlen okozati összefüggést” a panaszos egészségkárosodása és a túlzott légszennyezettség között nehéz lesz bizonyítani.

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal. Ebben az esetben viszont a bíróság nem osztotta Kokott főtanácsnok véleményét.

A jogerős határozat azt mondja ki, hogy a levegő minőségére vonatkozó előírásokat megállapító európai irányelvek kötelezik ugyan a tagállamokat, de nem ruháznak egyéni jogokat az egyes állampolgárokra.

A testület ítéletében hozzátette: „a magánszemélyek számára mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy – adott esetben a hatáskörrel rendelkező bíróságokhoz fordulva – elérjék, hogy a nemzeti hatóságok elfogadják az ezen irányelvek értelmében megkövetelt intézkedéseket”.

Az EU-bíróság már 2019-ben megállapította, hogy Franciaország 2010 óta folyamatosan túllépi a nitrogén-dioxid éves határértékét, továbbá a közigazgatási fellebbviteli bíróság tavaly rekordösszegű, 10 millió eurós bírságot szabott ki Emmanuel Macron elnök kormányára, amiért nem sikerült elfogadható szintre csökkenteni a légszennyezést.

(MTI)

---