Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a kormány a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, amely megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit – közölte a Digitális Magyarország Ügynökség.

A program megvalósításáért felelős szervezet kiemelte, hogy a kiváló felhasználói élményt nyújtó, egységes digitális környezet egyszerűsíti az állampolgár és a kormányzati szervek közötti kommunikációt. Az alapdokumentum a digitális állampolgárságot helyezi középpontba, rendelkezik a nemzeti adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológia alkalmazásáról is. Olyan közigazgatási terek jönnek létre, amelyek a világhálón keresztül bármikor elérhetőek, és minden lehetőséget biztosítanak, amire a személyes ügyintézés alkalmas – tették hozzá.

A program első lépéseként az elektronikus tárcában elérhetővé válik az összes okmány digitális változata, biztosítva a digitális azonosítást. A kapcsolattartás érdekében digitális postaláda készül, az ügyintézések és levelezések elektronikus dokumentumtárba kerülnek. A digitális alapképességek része az EU egész területén hiteles elektronikus aláírás is, az elektronikus fizetéssel pedig teljes mértékben integrálttá válik az állampolgári szolgáltatás, az állammal és azon kívül is lehet majd fizetési tranzakciókat indítani – írták.

A 2026-ig terjedő első stratégiai szakasz végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online lehet majd intézni. A legfontosabb ügyintézések fejlesztése már 2023-ban elkezdődik – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.