Hogyan járjunk el ajánlati kötöttség esetén?

Ha a jogszabálynak megfelelő ajánlatot kapunk, úgy mind ajánlattevőként, mind az ajánlat címzettjeként kötelezettségünk keletkezik, ezért érdemes minden esetben körültekintően eljárni.

A magyar jogszabályok alapján egy kontraktus létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Így a szerződéskötési folyamat első és egyben az egyik leglényegesebb része a szerződési ajánlat megtétele és annak az elfogadása. A szerződéskötési ajánlatra vonatkozó nyilatkozat megtétele jogi kötelezettségekkel jár, amely a felek közötti szerződéskötéshez vezethet. A jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk az ajánlat és az ajánlati kötöttség jogi szabályozását.

Először is azt szükséges tisztázni, hogy mi minősül ajánlatnak, illetve, hogy mit jelent az ajánlati kötöttség. Az ajánlat fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) – a régi Ptk. – tól eltérően – meghatározza. A Ptk. 6:64. §-a alapján az ajánlat a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat.

Az ajánlat többféle formában is megvalósulhat, azt nem kell szükségszerűen írásba foglalni, ha csak az adott szerződés nincs írásbeli alakhoz kötve. A szerződések lényeges elemei kapcsán – a jogszabályban rögzített elemeken túl – pedig megjegyezzük, hogy azokat nem lehet tételesen felsorolni, azok mindig az adott körülményektől függnek. Annak az eldöntését, hogy mi minősül lényeges elemnek a jogszabály – a Ptk. – ban rögzített tartalmon felül – a bíróságra bízza, ha a szerződés létrejötte a felek között vitás. Többek között például a lényeges elemek közé soroljuk a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározását is.

Mit értünk ajánlati kötöttség alatt? Az ajánlattevő, ha a Ptk. alapján rögzített feltételeknek megfelelő ajánlatot tesz a címzettnek, ahhoz az ajánlathoz (jognyilatkozatához) meghatározott ideig kötve marad. A Ptk. 6:64. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő meghatározhatja, hogy meddig tart az ajánlati kötöttsége.

A Ptk. 6:64. § (2) bekezdése rögzíti továbbá, hogy az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét. A jognyilatkozatok, illetve az ajánlat hatályossá válására vonatkozó közös szabályokat a Ptk. 6:5. §-a tartalmazza. Ez alapján az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlatot a másik féllel közlik. Jelenlévők között tett ajánlat esetén a másik fél az ajánlatról azon nyomban tudomást szerez, így ebben az esetben a kötöttség ideje azonnal kezdetét veszi. Távollevők közötti ajánlattétel esetén az a lényeges időpont, hogy az ajánlatról mikor szerez tudomást a címzett. Amennyiben az ajánlatot postai úton közölték a címzettel, akkor az ajánlati kötöttség kezdő időpontja az lesz, amikor az ajánlatot tartalmazó küldemény a címzetthez (igazoltan) megérkezik.

Az ajánlati kötöttség időtartama nem csak az ajánlattevőnek, hanem a címzettnek is fontos, mivel az ajánlat címzettje csak az ajánlati kötöttség ideje alatt tehet olyan elfogadó nyilatkozatot, amellyel a szerződés létre tud jönni. A törvény szerint az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Amennyiben a címzett az elfogadó nyilatkozatát késve teszi meg, úgy a szerződés csak akkor jön létre, ha az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet.

Ha az ajánlattevő meghatározta a kötöttség időtartamát, akkor annak lejártával szűnik meg az ajánlati kötöttség. Abban az esetben viszont, ha az ajánlattevő nem határozta meg az ajánlati kötöttség idejét, úgy ezt a kérdést a Ptk. rendezi.

A Ptk. 6:65. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik a) jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja; b) távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; c) a másik fél általi visszautasítással.

Megjegyezzük, hogy írásban tett ajánlat esetén megszűnik továbbá az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a címzett elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. A Ptk. 6:65. § (3) bekezdése alapján az írásban tett ajánlat csak írásban vonható vissza. Ugyanakkor a hatályossá vált ajánlatot nem lehet visszavonni, ha az ajánlat tartalmazza a kikötést arra vonatkozóan, hogy az ajánlat visszavonhatatlan, vagy ha az ajánlattevő az elfogadásra határidőt állapított meg.

Összegezve láthatjuk, hogy ha a jogszabálynak megfelelő ajánlatot kapunk, úgy mind ajánlattevőként, mind az ajánlat címzettjeként kötelezettségünk keletkezik, ezért érdemes minden esetben körültekintően eljárni.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Pál Gergely Csaba ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


TV-ben közvetítik a kiemelt brit büntetőügyeket
2020. január 21.

TV-ben közvetítik a kiemelt brit büntetőügyeket

A brit igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy az angliai és walesi nagy horderejű bűnügyeket – ideértve a gyilkosságokat, nemi erőszakot és más súlyos bűncselekményeket is – a brit média útján, online fogják közvetíteni.