Az orvosi praxisjog mint közös vagyon

A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.

Az alapügy

Az eljárás 2010. december 30. napján indult. A felperes három jelentős értékű ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérte. Az alperes a házastársi közös vagyonmérlegbe vonta a felperes orvosi praxisjogát, továbbá az azt működtető gazdasági társasági tagi részesedéseket.

A felperes a praxisjog elszámolásának elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy ennek értéke csak a működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (kft.) értékénél számolható el. Másodlagosan állította, hogy a praxisjog a különvagyona, mivel az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (3) bekezdése alapján, a jogszabály indoklása szerint az „sajátos know-how”, tehát szellemi alkotás a különvagyona.

Ezzel szemben az alperes azzal érvelt, hogy a praxisjog önálló vagyoni értékű jogként a közös vagyon megosztása során elszámolható. A törvény meghozatala óta eltelt két évtized alatt a háziorvos életpálya-tapasztalat a jog vagyoni értékben nem jelenik meg, forgalomképessége miatt a piac kereslet-kínálata határozza meg.

A gazdasági társaság a per alatt megszűnt, a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégnyilvántartásból.

Az elsőfokú bíróság a közös vagyont megosztotta: a három ingatlan közös tulajdonát megszüntette, a praxisjogot közös vagyonnak minősítette és a kényszertörölt kft. értékét elszámolta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében megváltoztatta: a közös tulajdon megszüntetésénél a feleket az elsőfokú bíróság döntésével ellenkező módon jogosította fel a megváltásra, a praxisjogot különvagyonnak minősítette, a gazdasági társaság üzletrészeit természetben felosztotta.

A felülvizsgálati eljárásban mind az öt vagyonelem vitatott volt. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetési módja mellett a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az orvosi praxisjog családjogi szempontból a házastársi közös vagyon körében elszámolható-e, illetve a kényszertörölt (megszűnt) gazdasági társaságban az ügyvezető tag házastárs felelőssége – egyoldalú rendelkezése – megállapítható-e.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem a praxisjog és a kft. elszámolása körében megalapozott volt. A Kúria 2019. június 11. napon megtartott tárgyaláson a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A jogvita a praxisjog alvagyoni jellegének megítélése szempontjából részletes felkészülést igényelt, a Kúria utoljára 2000. évben foglalkozott utoljára a praxisjog alvagyoni jellegének kérdésével, amely az időmúlására és a praxis vagyoni értékének alakulására figyelemmel már nem volt fenntartható.

A kényszertörlési eljárásban megszűnt céget illetően kúriai határozat még nem született. Az ügyvezető Ptk.-beli felelőssége, a családjogi rendelkezései elv összhangjának megteremtése elméleti levezetést igényelt.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.