Az orvosi praxisjog mint közös vagyon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria hamarosan dönt arról, hogy az orvosi praxisjog a házastársi közös vagyon része, vagy azt a praxist gyakorló házastárs különvagyonának kell-e tekinteni.

Az alapügy

Az eljárás 2010. december 30. napján indult. A felperes három jelentős értékű ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérte. Az alperes a házastársi közös vagyonmérlegbe vonta a felperes orvosi praxisjogát, továbbá az azt működtető gazdasági társasági tagi részesedéseket.

A felperes a praxisjog elszámolásának elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy ennek értéke csak a működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (kft.) értékénél számolható el. Másodlagosan állította, hogy a praxisjog a különvagyona, mivel az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. § (3) bekezdése alapján, a jogszabály indoklása szerint az „sajátos know-how”, tehát szellemi alkotás a különvagyona.

Ezzel szemben az alperes azzal érvelt, hogy a praxisjog önálló vagyoni értékű jogként a közös vagyon megosztása során elszámolható. A törvény meghozatala óta eltelt két évtized alatt a háziorvos életpálya-tapasztalat a jog vagyoni értékben nem jelenik meg, forgalomképessége miatt a piac kereslet-kínálata határozza meg.

A gazdasági társaság a per alatt megszűnt, a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégnyilvántartásból.

Az elsőfokú bíróság a közös vagyont megosztotta: a három ingatlan közös tulajdonát megszüntette, a praxisjogot közös vagyonnak minősítette és a kényszertörölt kft. értékét elszámolta.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében megváltoztatta: a közös tulajdon megszüntetésénél a feleket az elsőfokú bíróság döntésével ellenkező módon jogosította fel a megváltásra, a praxisjogot különvagyonnak minősítette, a gazdasági társaság üzletrészeit természetben felosztotta.

A felülvizsgálati eljárásban mind az öt vagyonelem vitatott volt. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetési módja mellett a Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az orvosi praxisjog családjogi szempontból a házastársi közös vagyon körében elszámolható-e, illetve a kényszertörölt (megszűnt) gazdasági társaságban az ügyvezető tag házastárs felelőssége – egyoldalú rendelkezése – megállapítható-e.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati kérelem a praxisjog és a kft. elszámolása körében megalapozott volt. A Kúria 2019. június 11. napon megtartott tárgyaláson a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A jogvita a praxisjog alvagyoni jellegének megítélése szempontjából részletes felkészülést igényelt, a Kúria utoljára 2000. évben foglalkozott utoljára a praxisjog alvagyoni jellegének kérdésével, amely az időmúlására és a praxis vagyoni értékének alakulására figyelemmel már nem volt fenntartható.

A kényszertörlési eljárásban megszűnt céget illetően kúriai határozat még nem született. Az ügyvezető Ptk.-beli felelőssége, a családjogi rendelkezései elv összhangjának megteremtése elméleti levezetést igényelt.

(kuria-birosag.hu)

---