70 milliós GVH bírság az online pénztárgépkartellnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Irodatechnikai és Pénztárgép Szervizek Országos Ipartestülete, valamint számos forgalmazó és szervizelő cég jogsértő magatartást tanúsított, amikor egyeztetett árakat és forgalmazói díjakat vezettek be a pénztárgépek éves felülvizsgálatára, valamint ezekre vonatkozó ajánlásokat is közzétettek.

A versenyhivatali vizsgálat feltárta, hogy 2014-ben az Irodatechnikai és Pénztárgép Szervizek Országos Ipartestülete (IPSZOI) ajánlott árakat határozott meg az akkoriban bevezetett online pénztárgépek éves felülvizsgálatára vonatkozóan, és azokat tagjainak is kommunikálta. A GVH megállapítása szerint az ajánlások jogsértőnek minősülnek, hiszen céljuk a gazdasági verseny korlátozása volt.

A GVH megállapította továbbá, hogy az IPSZOI magatartásával párhuzamosan, illetve részben vele együttműködve több online pénztárgép-forgalmazó cég és szerviz is egyeztetéseket folytatott, így a résztvevők közösen határozták meg az éves felülvizsgálat és az ahhoz kapcsolt forgalmazói díj (a hologramos matrica) árát. Az egyeztetett árakat többségük ténylegesen be is vezette és alkalmazta a piacon.

A GVH a két összefüggő jogsértés miatt bírságot szabott ki az IPSZOI-ra és az árak meghatározásában részt vevő vállalatokra: az ECR-Trade Pénztárgép Zrt-re, a Micra-Metripond Kft-re, a Montel Informatika Kft-re, a PFK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-re, az ATC Aircom Kft-re, a Juta-Soft Kft-re valamint a Pezo Info Kft-re.

Egy forgalmazó esetében a versenyhatóság mellőzte a bírság kiszabását a cég együttműködésének köszönhetően: a vállalkozás. ún. engedékenységi kérelmet terjesztett elő, elismerve a jogsértést és önként csatolva az azt alátámasztó bizonyítékokat. A Hivatal a fenti okból elengedte a cégre kiróható bírságot.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.