Bejegyzések a ‘Tpvt.’ címkével ellátva

Magánérdekű jogérvényesítés Magyarországon

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.

AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA

Az AB nyáron meghozott döntésében úgy ítélte meg, hogy lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.

Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke Koronavírus

Magyarország miniszterelnökének javaslata alapján a Köztársasági Elnök 2020. április 15-ei hatállyal Rigó Csaba Balázst nevezte ki hat éves időtartamra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökévé.

A GVH is változtatásokat léptetett életbe a koronavírus miatt Koronavírus

A GVH e-mailes és elektronikus ügyintézésre állt át, illetve kéri az ügyfeleket, hogy amennyiben megtehetik, úgy ügyeiket halasszák.

Jogsértő a “bioszolárium”

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a KiwiSun „bioszolárium” franchise hálózatot működtető FOX CONSULTING Kft. reklámjaival megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A GVH 7 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a cégre, valamint eltiltotta a jogsértő gyakorlat folytatásától.

Továbbra sem vizsgálhatja a KESMA fúziót a GVH

A Fővárosi Törvényszék 2019 decemberében hozott ítéletében megerősítette, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt hatásköre a KESMA fúzió versenyjogi szempontú vizsgálatára. A Törvényszék egyben arra kötelezte a Hivatalt, hogy döntését más formában hozza meg egy új eljárás keretében.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszéknek a GVH kartelltilalom megsértését megállapító határozatát jogerősen felülvizsgáló ítélete azt a kérdés veti fel, vajon mikor minősülhet a versenyjogba, illetve a közbeszerzési jogba ütközőnek, ha a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás megvalósításában ténylegesen részt nem vevő, arra nem képes fővállalkozók többen ugyanazon szolgáltatást ténylegesen és döntő részében megvalósító alvállalkozó igénybevételével és az ő erőforrásaira, referenciájára támaszkodva vesznek részt ajánlattevőként az eljárásban. Ennek kapcsán pedig felmerül, hogy egy magatartás versenyjogi megfelelőségének, illetve a közbeszerzési jog verseny tisztaságára vonatkozó alapelvével való összhangjának megítélése nem feltétlenül vezet minden esetben azonos eredményre, és hogy bizonyos kérdésekben a két jogterület között nyugtalanító (mert a magatartás objektív körülményei alapján nem egyértelműen feloldható) feszültség áll fenn.