Rigó Csaba Balázs a GVH új elnöke Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország miniszterelnökének javaslata alapján a Köztársasági Elnök 2020. április 15-ei hatállyal Rigó Csaba Balázst nevezte ki hat éves időtartamra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökévé.

Az eskü letétele után az új elnök átvette kinevezési okmányát a Sándor-palota Tükörtermében 2020. április 6-án.

„Készen állok az új szolgálatra. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökeként tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. Törekszem az állampolgárok fogyasztói jólétének növelésére, a verseny tisztaságának védelmére és a versenykultúra fejlesztésére.”

Rigó Csaba Balázs mindehhez elengedhetetlennek tartja a versenyhivatali eljárások gyorsítását, a szervezet működésének innovatív megújítását és a Gazdasági Versenyhivatal társadalmi elismertségének növelését.

Első lépéseként azonnali intézkedéseket kíván hozni, hogy a GVH segítse a magyar nemzetgazdaság szereplőit a koronavírus-járvány okozta negatív hatások hatékony kezelésében.

A GVH útmutatást ad ki a piaci szereplők számára a magyar versenyjoggal összhangban álló magatartásokról. A járvánnyal összefüggő fogyasztói panaszokat pedig a GVH ezentúl a covid19konzultacio@gvh.hu  e-mail címen várja azok hatékony kivizsgálásának biztosítása céljából.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.