AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA

Az Alkotmánybíróság elutasította a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány által az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a elleni utólagos normakontroll indítványt. A döntéshez Schanda Balázs és Szalay Péter különvéleményt, Czine Ágnes pedig párhuzamos indokolást csatolt.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárást az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik utólagos normakontroll-indítvánnyal fordultak a testülethez, mert állításuk szerint a kormányrendelet, amely a címben szereplő gazdasági társaságok összefonódását megállapította, sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt.).

A Tpvt. 24/A.§-a szerinti nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés azzal a következménnyel járt, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kellett bejelenteni, ezért a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, így nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom-szolgáltatás releváns piacán. Az indítványozók álláspontja szerint ez sértette a média sokszínűségét, így az Alaptörvényben rögzített, a sajtó sokszínűségére vonatkozó rendelkezést.

Ezen túlmenően az indítványozók szerint a rendelet alaptörvény-ellenes amiatt is, mert a kormánynak az összefonódás tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételének nem felelnek meg. A Tpvt. 24/A. §-a ugyanis csak közérdekből teszi lehetővé a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítést, azonban a kormányrendelet semmilyen módon, a kapcsolódó hivatalos kommunikáció pedig csak érintőlegesen utalt arra, hogy az összevonás milyen közérdeket szolgál.

Az indítvánnyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát (a továbbiakban: Médiatanács), a Gazdasági Versenyhivatalt és az igazságügyi minisztert.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése értelmében „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése a sajtószabadságot a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás garanciájának tekinti. Ez a tájékoztatás a „demokratikus közvélemény” információs érdekét szolgálja: azt, hogy a közvélemény a számára releváns tényekről, eseményekről adatot, tájékoztatást, illetve ezzel összefüggő véleményt kapjon. E rendelkezésből is kitűnik, hogy a sajtó szabadságának érvényesülése állami feladat is annyiban, hogy a jogszabályi környezetet úgy kell kialakítani, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásának, a szabad tájékoztatásnak a feltételei adottak legyenek. Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság korábban a 7/2014. (III. 7.) AB határozatában összegezte és megerősítette azt a gyakorlatát, „mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes”.

Az AB azt is hangsúlyozta, hogy a médiapluralizmus olyan érték, amelynek fenntartása az állam alkotmányos kötelezettsége. Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU Irányelve alapján Magyarországon is érvényesülnie kell a tájékozódás szabadságának, a vélemények sokszínűségének és a médiapluralizmusnak. A sokszínűség fenntartása érdekében a jogrendszernek intézményi garanciákat kell tartalmaznia, arra viszont a jogalkotónak széles mérlegelési jogköre van, hogy milyen biztosítékait teremti meg a médiapluralizmusnak. Ennek fényében az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság határozatában lényegében két alkotmányos értéket mérlegelt: az egyik oldalon a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdek, a másikon pedig a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdek. Előbbivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közérdek fogalmának meghatározásakor az egyedi esetben a kormányzati szerveknek széles mérlegelési lehetősége van. Ennek alkotmányos alapját az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás képezi, amelynek értelmében a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Az AB-nak nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, azt csak szélső határesetekben bírálhatja felül, jelen eset azonban nem tekinthető ilyennek.

A vizsgált ügyben az AB arra a következtetésre jutott – más kormányrendeletek komparatív vizsgálatával – hogy a jelen esetben az érintett médiacégek összefonódása tekinthető közérdeknek. A konkrét közérdek ezen megállapítása egyenesen következik az R. érintett szakaszának nyelvtani értelmezéséből. Márpedig az AB szerint lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.

A mérlegelés másik oldalával, a sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált ügyben az indítvány nem alapjogi korlátozást állít, hanem az ahhoz kapcsolódó tárgyi oldal, az objektív intézményvédelem szintjének potenciális csökkenését, amely alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt. A testület végül arra is rámutatott, hogy az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kormányrendelet támadott szakasza nem alaptörvény-ellenes, így az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.



Kapcsolódó cikkek:


Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések
2020. szeptember 18.

Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal
2020. szeptember 17.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal

Ádám jogászi precizitással építette fel a pályaváltását: először idegenvezetőként, majd stand-uposként kezdett el dolgozni. Mesél arról, hogy mi vezetett ide, milyen az, amikor jókor jó helyen van az ember, és melyek azok az áldozatok és energiabefektetések, amelyek nélkül nem működik a karrierváltás.