AB: nem alaptörvény-ellenes a KESMA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány által az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §-a elleni utólagos normakontroll indítványt. A döntéshez Schanda Balázs és Szalay Péter különvéleményt, Czine Ágnes pedig párhuzamos indokolást csatolt.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárást az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik utólagos normakontroll-indítvánnyal fordultak a testülethez, mert állításuk szerint a kormányrendelet, amely a címben szereplő gazdasági társaságok összefonódását megállapította, sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt.).

A Tpvt. 24/A.§-a szerinti nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés azzal a következménnyel járt, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kellett bejelenteni, ezért a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, így nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom-szolgáltatás releváns piacán. Az indítványozók álláspontja szerint ez sértette a média sokszínűségét, így az Alaptörvényben rögzített, a sajtó sokszínűségére vonatkozó rendelkezést.

Ezen túlmenően az indítványozók szerint a rendelet alaptörvény-ellenes amiatt is, mert a kormánynak az összefonódás tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételének nem felelnek meg. A Tpvt. 24/A. §-a ugyanis csak közérdekből teszi lehetővé a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítést, azonban a kormányrendelet semmilyen módon, a kapcsolódó hivatalos kommunikáció pedig csak érintőlegesen utalt arra, hogy az összevonás milyen közérdeket szolgál.

Az indítvánnyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát (a továbbiakban: Médiatanács), a Gazdasági Versenyhivatalt és az igazságügyi minisztert.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése értelmében „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.” Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése a sajtószabadságot a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás garanciájának tekinti. Ez a tájékoztatás a „demokratikus közvélemény” információs érdekét szolgálja: azt, hogy a közvélemény a számára releváns tényekről, eseményekről adatot, tájékoztatást, illetve ezzel összefüggő véleményt kapjon. E rendelkezésből is kitűnik, hogy a sajtó szabadságának érvényesülése állami feladat is annyiban, hogy a jogszabályi környezetet úgy kell kialakítani, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásának, a szabad tájékoztatásnak a feltételei adottak legyenek. Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság korábban a 7/2014. (III. 7.) AB határozatában összegezte és megerősítette azt a gyakorlatát, „mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes”.

Az AB azt is hangsúlyozta, hogy a médiapluralizmus olyan érték, amelynek fenntartása az állam alkotmányos kötelezettsége. Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU Irányelve alapján Magyarországon is érvényesülnie kell a tájékozódás szabadságának, a vélemények sokszínűségének és a médiapluralizmusnak. A sokszínűség fenntartása érdekében a jogrendszernek intézményi garanciákat kell tartalmaznia, arra viszont a jogalkotónak széles mérlegelési jogköre van, hogy milyen biztosítékait teremti meg a médiapluralizmusnak. Ennek fényében az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

Ehhez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság határozatában lényegében két alkotmányos értéket mérlegelt: az egyik oldalon a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdek, a másikon pedig a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdek. Előbbivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közérdek fogalmának meghatározásakor az egyedi esetben a kormányzati szerveknek széles mérlegelési lehetősége van. Ennek alkotmányos alapját az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás képezi, amelynek értelmében a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Az AB-nak nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, azt csak szélső határesetekben bírálhatja felül, jelen eset azonban nem tekinthető ilyennek.

A vizsgált ügyben az AB arra a következtetésre jutott – más kormányrendeletek komparatív vizsgálatával – hogy a jelen esetben az érintett médiacégek összefonódása tekinthető közérdeknek. A konkrét közérdek ezen megállapítása egyenesen következik az R. érintett szakaszának nyelvtani értelmezéséből. Márpedig az AB szerint lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg.

A mérlegelés másik oldalával, a sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált ügyben az indítvány nem alapjogi korlátozást állít, hanem az ahhoz kapcsolódó tárgyi oldal, az objektív intézményvédelem szintjének potenciális csökkenését, amely alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt. A testület végül arra is rámutatott, hogy az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kormányrendelet támadott szakasza nem alaptörvény-ellenes, így az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.




Kapcsolódó cikkek

2022. május 26.

Súlyos adatvédelmi jogsértés egy magyar banknál

A NAIH 250 millió forint bírságot szabott ki egy bankra, mert az ügyfélszolgálat nem tájékoztatta megfelelően az érintetteket arról, hogy a hívások során mesterséges intelligencia elemzi a telefonálók érzelmi állapotát.

2022. május 25.

Közbeszerzésekkel kapcsolatos előkészítési folyamatok és döntéshozatal a helyi önkormányzatoknál

Az előkészítés a közbeszerzési eljárások egyik legösszetettebb fázisa. Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a beszerzéssel elérni kívánt célt, és ezt le kell fordítania közbeszerzési nyelvre. Végig kell gondolnia az eljárással kapcsolatos fő lépéseket, meg kell határoznia az eljárás rendjét, az abban részt vevő személyek körét. Jelen írás keretében a helyi önkormányzatoknál kialakult szokásokat vizsgáljuk, különös tekintettel az önkormányzatok sajátos működéséből adódó jellemző megoldásokra. A Fórum rovat keretei között nem vállalkozhattunk a téma tudományos igényű és teljes körű feldolgozására. Célunk, hogy az önkormányzati közbeszerzésekben részt vevő nem önkormányzati közbeszerzési szakemberek, továbbá ajánlattevők számára betekintést nyújtsunk az önkormányzatok közbeszerzések terén kialakított gyakorlatába, működésébe, bízva abban, hogy írásunk az önkormányzati szakemberek számára is hasznos olvasmány lehet.