Magánérdekű jogérvényesítés Magyarországon

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.


Párhuzamos bírói versenyjog alkalmazás

A Tpvt. 88/A. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a GVH közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését. Ennek értelmében a polgári jogi igény tárgyában eljáró bíróság (különösen kártérítési perben, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben) akkor is megállapíthatja az adott magatartás versenyjogi előírásba ütközését, ha a magatartással összefüggésben nem járt el a GVH. Mivel a polgári és gazdasági ügyszakokban eljáró bírók jellemzően nem rendelkeznek versenyjogi ismeretekkel, fontos szerep hárul egyrészt a felek jogi képviselőire, másrészt biztosítani kellett, hogy a bírók megkeressék a hazai vagy európai versenyhatóságot. A Tpvt. által már régóta biztosított „amicus curiae” együttműködés, melynek keretében a GVH nemcsak tény, hanem jogkérdésben is véleményt nyilváníthat egy perben, újszerű gondolkodást igényel, hiszen a bíróktól idegen egy szakhatóság véleményét elfogadni jogértelmezési kérdésekben.

A Kártérítési irányelv implementálása

Előre kell bocsátani, hogy a magyar jogalkotó már az irányelv megalkotásának hosszú folyamata elején úgy döntött, hogy a felpereseket segítő módon alakítja a jogot. Így már 2009-től sem volt lehetőség polgári ügyben újratárgyalni egy versenyjogi jogsértés (GVH határozat kötőereje), szabályozásra került a GVH-bíróság együttműködés, illetve egy 10%-os árnövelő hatás vélelem is létezett kartellek kapcsán. Mindezek ellenére nem lett Magyarország „kartell-per paradicsom”. Érdekes kérdés volt, hogy a még részletesebb szabályokat bevezető irányelv implementálása után mennyiben lendül meg a pereskedési hajlandóság.

Az irányelv implementálása határidőben megtörtént. Fontos, hogy az uniós irányelv rendelkezéseit implementáló szabályokat nem csak az európai versenyjog, hanem a Tpvt. szabályainak megsértése alapján indított perekben is alkalmazni kell. Az irányelvet nem külön jogszabály helyezte át a magyar jogrendbe, hanem a Tpvt. módosult, illetve bővült egy újabb, XIV/A. fejezettel.

Együttműködés

A bíróság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetve a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben az EUMSz 101. és 102. cikke alkalmazásának szükségessége merül fel. Nem kell külön értesíteni a GVH-t, ha a perben félként vesz részt (azaz, ha közigazgatási határozat bírói felülvizsgálatáról van szó). Ily módon nyílik lehetősége egy versenyhatóságnak arra, hogy amicus curiae véleményével segítse a bíró döntését. Az Európai Bizottság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a perben bizonyítékként használhatók fel. A bíróság kérelemre megküldi az Európai Bizottságnak, illetve a GVH-nak a per azon iratait, amelyek az észrevétel megtételéhez szükségesek.

Ha a bíróság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján megkeresést kíván intézni az Európai Bizottsághoz tény- vagy jogkérdésben, a megkeresésről végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az Igazságügyi Minisztérium az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Konzisztencia

Az ellentmondó döntések kockázatát nagyban mérsékli az a szabály, mely szerint, ha a GVH vagy a Bizottság a versenyjogi kártérítési perrel érintett ügyben eljárást indított, a bíróság a peres eljárást az ezen eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárásának jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ugyanez a helyzet, ha a felek között alternatív vitarendezési eljárás van folyamatban, de itt a felfüggesztés legfeljebb két évig tarthat.

Ha a perben érintett ügyben a GVH vagy a Bizottság eljárt, a bíróság kötve van a GVH vagy a Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának jogsértést megállapító részéhez. Ebből következően jogsértés hiányát megállapító döntéshez, vagy akár egy kötelezettségvállalás miatt elrendelt eljárás megszüntetéshez nincs kötve a bíróság. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata folyamatban van, akkor a bíróság jogerős határozata kapcsán áll be a kötőerő. A más tagállami versenyhatóság, illetve felülvizsgálati bíróság döntése is bírhat relevanciával: itt nem rendel el kötőerőt a Tpvt., hanem arról rendelkezik, hogy a versenyjogi jogsértést megállapító részében foglaltakat tényként kell elfogadni.

Bizonyíték feltárás magyar módra

A versenyjogi kártérítési perben a bíróság a fél indokolt kérelmére bárkit a rendelkezése alatt álló meghatározott irat és egyéb bizonyítási eszköz, illetve ezek meghatározott körének, kategóriájának vagy meghatározott adatnak vagy adatok meghatározott körének, kategóriájának a bemutatására, illetve közlésére kötelezhet (a továbbiakban: bizonyítékok feltárása). Ennek feltétele, hogy a bizonyítékfeltárást kérő fél az irattal, adattal nem rendelkezik és valószínűsíti, hogy a feltárni kért bizonyíték alkalmas lehet valamely, a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró tény vagy körülmény bizonyítására. A bíróság akkor rendeli el a bizonyítékok feltárását, ha a felperes az igénye fennállását, illetve az ezzel kapcsolatos tényállításainak valóságát már valószínűsítette. A Tpvt. 88/K. § szerint a bíróság a bizonyítékok feltárását csak a legszükségesebb körben, a bizonyítékok, illetve a bizonyítéktípusok lehető legpontosabban meghatározott körére, kategóriájára rendeli el. A cél egyensúlyt teremteni a két fél érdeke között: a bizonyítékfeltárásra kötelezettnek okozott hátrány nem haladhatja meg az azzal elérhető előnyöket. A bíróság végzésével szemben a bizonyítékok feltárására kötelezett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

Tanúként kell meghallgatni azt a bizonyítékfeltárásra kötelezett személyt, aki a perben nem vesz részt, és a meghallgatás során kötelezni kell a feltárni rendelt bizonyíték bemutatására.

A per eldöntése szempontjából feltétlenül szükséges körben a bíróság – a minősített adat kivételével – a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult ezzel ellentétes nyilatkozata esetén is elrendelheti. Az így megismert adatokat a felek, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői kizárólag azon versenyjogi kártérítési perben használhatják fel bizonyítékként, melyben a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását kérelmezték.

Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása

a) olyan bizonyítékra, amelyből következtetés vonható le a bejelentő, a panaszos személyére, vagy a vizsgálói kutatási másolatra,

b) az engedékenységi nyilatkozatra vagy az egyezségi nyilatkozatra,

c) a Tpvt. 65/C. § szerinti ügyvéd-ügyfél privilégium alapján védett iratra, valamint

d) a büntetőeljárás során a terheltnek a Btk. 420. § (4)–6) bekezdésének alkalmazását megalapozó vallomására.

Az egyéb bizonyítékok közül csak az uniós versenyhatóságnak a versenyjogi jogsértéssel szembeni eljárását lezáró döntés meghozatalát követően rendelhető el az uniós versenyhatóság eljárásának ügyiratában szereplő valamely irat vagy egyéb bizonyíték feltárása. Nem tartozik ide az olyan irat vagy más bizonyíték, amely már az uniós versenyhatóság eljárásától függetlenül létezett vagy jött létre.

Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása a nyomozás befejezésig a büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokra, ideértve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is.

A Tpvt. azt is kimondja, hogy uniós versenyhatóság bizonyíték-feltárásra akkor kötelezhető, ha az adott bizonyíték feltárása mástól nem várható.

A Tpvt. lehetővé teszi, hogy a bíróság jelentős, 50 millió Ft összegig terjedő pénzbírsággal sújtja azt a felet, képviselőt vagy más perbeli személyt, aki pl.

a) a bizonyítékfeltárásra előírt határidőt indokolatlanul elmulasztja, vagy a bizonyíték feltárását megtagadja,

b) a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró olyan bizonyítékot semmisít meg, amelynek feltárása iránt bizonyítékfeltárásra irányuló indítványt terjesztettek elő, és amely indítványról tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna,

c) a bíróság által a korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében előírt kötelezettségét megszegi,

További jogkövetkezmény, hogy ha az a) vagy b) pont szerinti magatartást a fél vagy képviselője tanúsítja, a bíróság által feltárni rendelt bizonyítékkal bizonyítani kívánt tényállítást az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

(A részlet szerzője: Tóth Tihamér)



Kapcsolódó cikkek:


Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Az alapítvány fogalma
2021. február 24.

Az alapítvány fogalma

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk következő részében a nagykommentárnak az alapítvány fogalmát ismertető részletét olvashatják.

A hálapénz elfogadása és a büntetőjog
2021. február 24.

A hálapénz elfogadása és a büntetőjog

Cikkünkből megtudhatja, hogy ki büntethető az egészségügyben vesztegetésért, milyen előnyök elfogadása tilos és melyek a megengedettek, mi számít hálapénz elfogadásának és hogyan szankcionálja azt a Büntető Törvénykönyv.

Választók politikai adatait tették közzé egy cikkben
2021. február 23.

Választók politikai adatait tették közzé egy cikkben

Az Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban iratselejtezés során előkerült, személyes adatokat tartalmazó dokumentumoknak az Egri Ügyek Hírportál szerkesztőségének történő továbbításával megvalósuló adatkezeléssel a NAIH szerint a Hírportál jogalap nélkül nagy nyilvánosság előtt hozzáférhetővé tette a személyes adatokat tartalmazó fényképfelvételeket, amellyel megsértette a GPDR 6. cikkét.