Bejegyzések a ‘EUMSZ’ címkével ellátva

Magyarország megsértette a légszennyezéssel kapcsolatos uniós kötelezettségét

Az EUB kimondta, hogy Magyarország nem tett eleget a PM10 határérték betartására vonatkozó kötelezettségének.

Kamatköltség levonása a vállalatfinanszírozás során

Az EUB egy svéd ügyben kimondta, hogy a letelepedés szabadsága az adócsalás és adóelkerülés megakadályozása érdekében csak akkor korlátozható, ha azt közérdeken alapuló nyomós indokok igazolják.

AB: az Alkotmánybíróság is jogosult előzetes döntéshozatalt kezdeményezni

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Európai mérlegen az előadóművészeti díjazás korlátozása

A szerző az Európai Unió Bírósága (EUB) Nagytanácsának ítéletét elemzi, mely a Recorded Artists Actors Performers Ltd.. kontra Phonographic Performance (Ireland) Ltd, és társai ügyében[1] született, és az előadóművészek hangfelvétel-előállítókkal megosztott, egyszeri, méltányos díjazáshoz való jogának korlátozhatóságáról szól.

Vadász Vanda: A kulturális javak jogi fogalma

„Mindannyiunkban megvan a vágy, hogy az örökséget mint a valamennyiünk által ismert és ezáltal a folytonosság érzetét adó fizikai világot megőrizzük.”

Magánérdekű jogérvényesítés Magyarországon

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.

A tagállami polgári anyagi és eljárási szabályok harmonizálása

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a tagállami polgári jogi szabályok harmonizálásáról.

A kártérítéshez való jog uniós versenyjogi alapjai

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a kártérítéshez való jogról.

Nem jogsértő a kiküldetési irányelv

Magyarország szerint a kiküldetési irányelv többek között sértette a jogbiztonság és a normavilágosság követelményét, illetve a szabályozás nem volt szükséges és arányos. Az EUB azonban nem adott helyt Magyarország érveinek.

Versenyjog – Az engedékenységi politika I.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv EUMSZ 101. és 102. cikkének, valamint a Tpvt. 11. és 21. §-ának alkalmazásával foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet az engedékenységi politikáról.