Mesterséges intelligencia a jogszolgáltatásban
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„A Bizottság ma úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a magyar hatóságok által bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt, amely lehetővé teszi az építőanyagok kivitelének megakadályozását.
A magyar jog szerint a kivitelre szánt építőanyagokat előzetes bejelentési eljárásnak kell alávetni. A magyar hatóságok korlátozhatják a kivitelt, ha megállapítják, hogy az „jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti a közellátást, vagy kockázatot jelent az építőipari ellátásbiztonságra”.
A Bizottság úgy véli, hogy ezek az intézkedések sértik az EUMSZ 35. és az EUMSZ 36. cikkét, mivel korlátozzák az áruk szabad mozgását, és nem indokoltak. Magyarország különösen nem bizonyítja kielégítő módon, hogy az intézkedés jogszerű célt követ. Úgy tűnik továbbá, hogy Magyarországon az érintett termékek esetében nem áll fenn tényleges ellátásbiztonsági kockázat. Ezenkívül a magyar intézkedésekben nem szerepelnek objektív és előre meghatározott kritériumok annak eldöntéséhez, hogy a kivitel megakadályozható-e. Ezért a magyar hatóságok szabadon dönthetnek arról, hogy mikor áll fenn kockázat az építőipari ellátásbiztonság szempontjából, ami önkényessé teheti a döntésüket. Az intézkedések ezért nem tekinthetők indokoltnak a tervezett közérdekű cél elérése szempontjából.
A magyar intézkedések nemcsak az Unión belüli kereskedelmet érintik, hanem a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is, megsértve ezzel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 2. és 3. cikkét. Emellett a magyar hatóságok nem teljesítették az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési kötelezettségeiket, mivel nem nyújtották be a Bizottságnak az intézkedéstervezetet.
A Bizottság 2021 szeptemberében küldte az első felszólító levelet, amelyet 2022 áprilisában indokolással ellátott vélemény követett. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Háttér-információk
Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősülnek azok a nemzeti intézkedések, amelyek alkalmasak arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozzák a Közösségen belüli kereskedelmet. A magyar jogszabályokban előírt exportbejelentési rendszer és exportkorlátozási jog ilyen intézkedésnek minősül.
Németországban aggodalmat és ellenállást is kelt a mesterséges intelligencia egyre bővülő igazságügyi alkalmazása.
A képviselők a március 13-i zárószavazáson zöld utat adtak az újságírókat és a média függetlenségét a politikai és gazdasági nyomásgyakorlástól védő új szabályoknak – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!