Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy felszólító levéllel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós jog megsértése miatt. A testület a közleménye szerint azután döntött így, hogy alaposan értékelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, decemberben elfogadott törvényt.
„A Bizottság ma úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot a magyar hatóságok által bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt, amely lehetővé teszi az építőanyagok kivitelének megakadályozását.
Beérkezett az Európai Bizottságnak a gyermekvédelmi törvény néven ismert magyar jogszabálycsomaggal kapcsolatos, kötelezettégszegés megállapítása iránti keresete az Európai Unió Bíróságához – tájékoztatott az uniós bíróság.
A Bizottság szerint az Egyesült Királyság megszegi az északír jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeit és nem hajlandó párbeszédet folytatni.
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Unió az Egyesült Királysággal szemben a brexit feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyv hétfőn bejelentett, egyoldalú brit módosítása miatt.
Az Európai Bíróság (EUB) döntése értelmében összhangban áll az uniós szerződésekkel a jogállamiság megsértése miatt a tagállamokkal szemben indítható új eljárás. Így a Bizottság felfüggesztheti a Lengyelországnak és Magyarországnak járó támogatások kifizetését. A következőkben az előzményekről, a döntésről, annak indokolásáról és a várható következményekről.
Az alábbiakban dr. Varga Judit igazságügyi miniszter közleményét olvashatják az Alkotmánybíróság döntéséről.
A felperes pályázati ajánlata esetében az alperes és az elsőfokú bíróság három érvénytelenségi okot állapított meg, amelyek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy az ajánlat egésze érvénytelen legyen. A kereset, illetve a fellebbezés sikeréhez ezért a felperesnek mindhárom érvénytelenségi ok esetében alappal kellett volna vitatnia azok megállapításának jogszerű voltát, ám jogszabálysértést egyik esetben sem tudott igazolni.
Az Európai Parlament felszólítja az unió tagállamait, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek – többek között ezt tartalmazza az Európai Parlament készülő állásfoglalása, amelyet valószínűleg nagy többséggel szavaznak majd meg a héten a képviselők Strasbourgban. Az öt frakció által beterjesztett szöveg szerint az új törvény egy lépés az alapjogok teljes szétverése és a politikai cenzúra felé.
A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely egy kötelezettségszegési eljárás során született az osztrák mozdonyvezetők minősítését végző szervezet kapcsán, az Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság-ügyben[1].
