Módosul a versenytörvény – az infláció a GVH eljárásaiba is begyűrűzött


2022. december 1-jén került kihirdetésre egy terjedelmes salátatörvény, mely többek között a magyar versenytörvényt (Tpvt.) is számos helyen módosítja. Nem csak a díjak és bizonyos bírságösszegek emelkedtek az infláció miatt, de egy új eszköz is bevezetésre került, mellyel élhet a GVH. Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legújabb változásokat.

Összefonódás-bejelentési eljárást érintő módosítások – Küszöbszámok és díjak

Az egyik legszembetűnőbb módosítás az összefonódás-bejelentési küszöbszámok és az eljárásért fizetendő díj megemelése.

Eddig akkor kellett egy összefonódást bejelenteni, ha az érintett vállalkozáscsoportok magyar árbevétele együttesen meghaladta a 15 milliárd forintot, és volt legalább két olyan érintett vállalkozáscsoport, melyek legalább egymilliárd forint magyarországi árbevétellel rendelkeztek. A módosítást követően az együttes küszöbszám 20 milliárd forintra emelkedik, míg az egyéni küszöbszám másfélszeresére, 1 milliárdról 1,5 milliárd forintra.

Szintén emelkednek az igazgatási szolgáltatási díjak: a versenyfelügyeleti eljárás (“Phase I”) díja 3 millió forintról 4 millió forintra nő, míg teljes (“Phase II”) eljárásban 15 millióról 19 millió forintra.

Az emelést a jogalkotó az inflációval indokolta.

Végrehajtási tilalom megsértésének szankciói („gun jumping”)

Változnak a kötelező bejelentési kötelezettséget elmulasztó, bejelentés nélkül végrehajtott összefonódásokra kiszabható bírságok is. Az érintett vállalkozások számára jó hír, hogy eltörlik a bírság kötelező legkisebb összegét, így adott esetben a GVH akár el is tekinthet bírság kiszabásától. Ugyanakkor kétszázezer forintról háromszázezer forintra nő a napi bírságmaximum összege, melyet szintén az inflációval indokolt a jogalkotó: a korábbi összeg már nem rendelkezett elég elrettentő erővel.

Egyéb pontosítások

A törvénymódosítás egyéb pontosításokat is tartalmaz, mely korábbi gyakorlati problémákra reflektál. Bekerültek például a befektetési alapok és a befektetési alapkezelők egyes tranzakciói a bejelentés alóli kivételek közé. Továbbá a szakma kérésére egyértelművé tette a jogalkotó, hogy ha a kötelező bejelentési küszöbszámokat nem érik el a vállalkozások, akkor az 5 milliárd forint árbevételt meghaladó összefonódások bejelentése valóban csak egy lehetőség és nem kötelezettség – akkor sem, ha a vállalkozások számára nem egyértelmű, hogy az összefonódás nem jár káros versenyhatásokkal. Szintén egy korábbi gyakorlati jogértelmezési problémát zár rövidre a jogalkotó, amikor egyértelműsíti, hogy az árbevételi küszöbszámokat mely időponttól kell

számítani az összefonódás felek általi bejelentése esetén, és mely időponttól, ha az összefonódást hivatalból vizsgálja a GVH, azaz pontosan melyik üzleti évre vonatkozó éves beszámoló lesz irányadó

Új eszköz a GVH kezében: felszólító levél küldésének lehetősége

A GVH elnöke 2023. január 1-jétől egy új eszközzel is élhet a vállalkozások jogkövető magatartásra bírása érdekében: felszólító levélben fejezheti ki aggályait a feltételezett jogsértő magatartással kapcsolatban.

Erre olyan esetben lesz majd lehetőség, amikor megfelelő információk és bizonyítékok híján a jogsértés ténye még nem valószínűsíthető megalapozottan, de a piaci folyamatok arra utalnak, hogy feltételezhetően jogsértő magatartás áll a háttérben.

„A felszólító levél nem a versenyfelügyeleti eljárás része lesz, nem eredményezi jogsértés megállapítását sem. Ha az érintett vállalkozás a felszólító levélre adott válaszában sikeresen eloszlatja a GVH kételyeit a jogsértés kapcsán, vagy vállalja, hogy magatartását összhangba hozza a jogszabályi elvásárokkal, akkor elkerülhető a formális eljárásindítás a GVH részéről” – ismerteti Kovács Márk ügyvéd. „Érdekesség, hogy a GVH a honlapján is közzé fogja tenni a feltételezett jogsértést, az érintett piacot, és az érintett piacok bontásában a tárgyévben kiküldött felszólító levelek számát tartalmazó listát, mely a címzettek nevét nem fogja tartalmazni. Így a piaci szereplők a GVH honlapjáról is tájékozódhatnak, hogy a versenyhivatal milyen magatartásokat tart aggályosnak.”

A versenytörvénybe is átültetésre kerülnek a digitális piacokról szóló új EU jogszabályok – új hatáskört kap a GVH

A hamarosan élesedő új Digital Markets Act („DMA”) rendelet azt hivatott biztosítani, hogy a „kapuőrnek” nevezett nagy online tartalomközvetítő platformok tisztességesen működjenek.

Amennyiben nem így tesznek, az Európai Bizottság vagy a tagállamok által kijelölt hatóságok eljárást indíthatnak ellenük. Magyarországon a GVH lett e kijelölt hatóság, amelynek eljárása során szorosan együtt kell működnie majd az Európai Bizottsággal.

A friss módosítások értelmében a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat majd annak megállapítására, hogy a kapuőr vállalkozás magatartása megfelel-e a DMA rendeletben előírt elvárásoknak. A Tpvt. új fejezete rögzíti majd a részletes eljárási szabályokat.

Új módosítások hatályba lépése, záró megjegyzések

Az összefonódás-bejelentési küszöbszámok emelése csökkenti majd a GVH terheit, az emelés eredményeként ugyanis körülbelül 10-15%-kal kevesebb bejelentést vár a jogalkotó. 2021-ben összesen 68 összefonódást jelentettek be a GVH-hoz, így feltehetőleg évente 8-10 bejelentéssel kevesebbet kell elbírálnia majd a versenyhivatalnak.

A felszabaduló erőforrásokat várhatóan majd az új hatáskörök – a kapuőr vállalkozások tevékenységének figyelemmel kísérése és felszólító levelek küldése terén hasznosítják.

A legtöbb fenti rendelkezés 2023. január 1-jén lép majd hatályba. Az összefonódásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj emelése, és a „gun jumping”-ért kiszabható bírság változtatásai azonban csak 2023. február 1-jétől lesznek majd alkalmazandók.

„Tekintettel a közeli hatálybalépési időpontra, a vállalkozásoknak érdemes haladéktalanul megkezdeniük a felkészülést az új rendelkezések alkalmazására, és a közeljövőben megkötni tervezett összefonódásoknál ellenőrizni, hogy ténylegesen bejelentéskötelesek-e” – hívja fel a figyelmet a Schönherr ügyvéde.

Forrás: ProLowyer Consulting


Kapcsolódó cikkek

2023. február 7.

A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész

A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.

2023. február 6.

Változások a munka világában

2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.