Kiállja-e a Ptk. a járvány „próbáját”? – Dr. Vékás Lajost és Dr. Gárdos Pétert kérdeztük Koronavírus

Milyen változások léptek életbe a legutóbbi kommentár óta? Mire lehet következtetni a felsőbírósági gyakorlatból? Mit lehet mondani a járványról és digitális átalakulásról a Ptk. szemszögéből? Interjú Dr. Vékás Lajossal és Dr. Gárdos Péterrel a Ptk. Nagykommentárról.

Nemrég jelent meg a Ptk. Nagykommentár legújabb, harmadik – átdolgozott – kiadása, immár nagykommentár formátumban, jelentősen kibővített tartalommal. Szerzői és szerkesztői neves szakemberek a jogászi hivatás különböző területeiről – egyetemi oktatók, ügyvédek, bírák – többségük már a Ptk. megalkotásának folyamatában is részt vett.

Interjúnkban a kommentár szerkesztőivel, Dr. Vékás Lajossal és Dr. Gárdos Péterrel beszélgettünk a kommentárról, egyes polgári jogi kérdésekről, és a digitális világgal járó változásokról.

Az előző két kiadást is Önök szerkesztették. Hogyan kezdtek neki tavaly a harmadik kiadás munkálatainak: melyek voltak a főbb szempontok, célok azon felül, hogy feldolgozzák az előző kiadás óta megjelent változásokat?

Dr. Vékás Lajos

Dr. Vékás Lajos

Dr. Vékás Lajos (V.L.).: A hatálybalépés óta eltelt közel hét év bírói gyakorlatának tapasztalatai alapján szilárdabb iránymutatást adó vélemények megfogalmazására volt lehetőségük a szerzőknek. Figyelemmel arra, hogy a Ptk. majdnem 1600 §-ból áll, és tekintetbe véve a Nagykommentár terjedelmét, ki kell emelnünk a szerzők viszonylag kis számát. Ez tudatos szerkesztői döntés volt; így is biztosítani kívántuk a magyarázatok homogenitását. A szerzői csapat a 2014-es első kiadás óta alig változott. A jogi személyekről szóló harmadik könyv jelentős részét most is Kisfaludi András professzor kommentálta, aki már a törvény e részének megalkotásában is meghatározó szerepet játszott.  Ugyanígy Menyhárd Attila professzor gondozta a dologi jogi könyv nagyobbik felét, és Gárdos István ügyvéd írt magyarázatokat a zálogjogi szabályokhoz. A deliktuális kártérítési felelősség kommentárjának alapjait Lábady Tamás ítélőtáblai kollégiumvezető fektette le, és Parlagi Mátyás kúriai bíró személyében egy kiváló szerzőtársat nyertünk meg e fejezetek aktualizálásához. Kemenes István ítélőtáblai kollégiumvezető a Nagykommentárban is a szerződési jog általános szabályainak és a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megvilágításához írt kommentárokat, amelyeknek évtizedes felsőbírósági tapasztalatai adnak külön fedezetet. Szeibert Orsolya professzor e harmadik kiadásban is a családjogi könyv egyedüli gazdája volt, ahogy Székely László docens (személyiségvédelem) és Tőkey Balázs docens (biztosítási szerződés) is kezdettől fogva szerzőtársunk. A szerzői kontinuitásnak különös jelentősége volt azoknál a részeknél, amelyeknek kommentálása több szerző kezében volt. Ezekben az esetekben a finomhangolás, az összhang megteremtése esetenként külön feladatot adott a szerkesztőknek.

Az előző, 2018-as kiadvány óta az alapjául szolgáló Ptk.-t többször módosították. Melyek tekinthetők a legjelentősebb változásoknak?

Dr. Gárdos Péter

Dr. Gárdos Péter

Dr. Gárdos Péter (G.P.): 2018 és 2020 között a Ptk. csak pár ponton módosult, és e módosítások többsége technikai, illetve eljárási jellegű volt. Így például a gyámhatósági szabályok átalakulása több ponton érintette a Ptk. családjogi szabályait.

Érdemi változás a közéleti szereplők személyiségi jogainak új szabályozása. A Ptk. tervezet a parlamenti szakaszban e ponton érdemben módosult. A jogalkotó ugyanis rögzítette, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. A rendelkezésről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ha a közéleti személyiség jogainak védelme csak „méltányolható közérdek” esetén érvényesülne, az a szólás- és a sajtószabadság indokolatlan korlátozásának minősül, ezért a rendelkezés az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdésébe ütközik. Ilyen előzmények után módosította 2018-ban az Országgyűlés ezt a rendelkezést. Ahogy arra a 2:44. §-hoz fűzött kommentár rámutat, az új rendelkezés rendkívül problematikus, mivel jelentősen kitágítja azt a kört, ahol a közéleti szereplők személyiségi jogai nem korlátozhatóak.

Ugyancsak érdemi változás, hogy a Ptk.-ból kikerült az üzleti titok védelmére vonatkozó rendelkezés. Ennek oka, hogy a jogalkotó külön törvényben ültette át a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló uniós irányelvet.

Több ponton módosultak a jogi személyekre vonatkozó szabályok is. Ezeket a változásokat ugyancsak uniós irányelvek és rendeletek indokolják. Ilyen például a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzésével kapcsolatos uniós irányelv és a prospektus rendelet, melyek szabályai a Ptk. Harmadik Könyvének több pontjában köszönnek vissza.

A jogalkotás sokszor csak jelentős késéssel tudja lekövetni az új élethelyzeteket, a technológiai újításokat, bizonyos, az (üzleti) életben kialakult gyakorlatokat – mellette igaz az is, hogy nem kell, és nem is lehet mindent szabályozni. A tavalyi év a járvánnyal és ennek minden hozadékával jelentős, előre nem látható változásokat hozott. Mi a véleményük, a Ptk. a jelenlegi szövegállapotával megfelelő választ tud adni, megfelelően tudja szabályozni a polgári jogi viszonyokat? Van-e olyan rész, amit érdemes lenne újragondolni?

V.L.: Határozott véleményem szerint a törvényhozás kapkod, és szenvtelen hétköznapi gyakorlata nem volt kíméletes az új kódex indulásánál sem, megfeledkezett a jogállamiság egyik alapvető attribútumáról: a jogbiztonság követelményéről. Bízni kell a felsőbírósági gyakorlat kreativitásában, és ehhez segítséget adhatnak az átfogó kommentárok, így a miénk is. A jelenlegi járvány valóban sok váratlan kérdést vet fel, például a tartós szerződések kezelésével kapcsolatban. Ezek megválaszolásához azonban a Ptk. megfelelő eszköztárat bocsát rendelkezésre.

G.P.: Szerintem az elmúlt év azt támasztotta alá, hogy a Ptk. milyen jól tud alkalmazkodni váratlan helyzetekhez. A járvánnyal kapcsolatos kérdésekre a Ptk. szabályai alapján választ lehetett adni. Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy ilyen rendkívüli helyzetekben ne lehetne szükség állami beavatkozásra. Csupán annyit mondok, hogy a Ptk. szabályai, így például a lehetetlenülés, a károk mértékének az előrelátható károkra szűkítése vagy a bírósági szerződésmódosítás alkalmasak lehetnek a helyzet kezelésére. A megfelelő absztrakciós szinten megfogalmazott normáknak épp az az egyik előnye, hogy képesek megválaszolni a felmerülő kérdéseket.

Számomra úgy tűnik viszont, hogy a gyakorlatban bizonytalanságot okoz, hogy mi felel meg a Ptk. írásbeliségre vonatkozó fogalmának. A Ptk. – épp azért, hogy az újabb és újabb megoldások esetén ne legyen szükség a Ptk. módosítására – technológiasemleges módon kívánta meghatározni, hogy mikor minősül egy jognyilatkozat írásba foglaltnak, ezért úgy rendelkezett, hogy a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. A Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testülete vizsgálta, hogy mi felel meg ennek a követelménynek, de a testület nem jutott egységes álláspontra. A többségi álláspont szerint a Ptk. követelményének elvileg bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet. Ezért a nem hagyományos és nem az eIDAS Rendeletben szabályozott írásbeli alakszerűség mellett tett jognyilatkozatok alakiságának minősítése attól függ, hogy a vizsgált nyilatkozattételi és közlési forma az adott esetben alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. A Tanácsadó Testület tagjainak kisebbségi álláspontja szerint a 6:7. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek a hagyományos írásbeli forma mellett kizárólag az eIDAS Rendelet 26.§-ában szabályozott írásbeli alakszerűség felelhet meg.

Megjelent a Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz

Az előző kérdéshez és az írásbeliség témájához kapcsolódva: egyre jobban eltolódik a hangsúly – gondolva itt főképp a gazdasági társaságok mindennapi működésére és a szerződésekre – a minél gyorsabb, egyszerűbb digitális megoldások felé, így a személyes jelenlét sokszor kimerül egy szakadozó videóhívásban, a szerződés „aláírása” egy válasz emailben, a „nyilatkozat”/panasz egy chatben küldött néhány mondatos üzenetben. Hol húzódik a határ, mennyire lehet a dinamikusan, szinte havi szinten változó, újdonságokat behozó technológiai újításokra törvényi szinten választ adni?

G.P.: Én nem látom ilyen borúlátóan a helyzetet. Az elmúlt évben a technológia kétségtelenül túlzott szerepet kapott. Mindenki több időt töltött Teams, Zoom és más hasonló megbeszéléseken, mint azt szerettük volna. Összességében azonban – visszatekintve erre az időszakra – mégis csak az látszik, hogy ezek a technológiák tették lehetővé a korábbi tevékenységek folytatását. Ennek köszönhető például, hogy az ELTE-n folyamatos volt az oktatás. Az ügyvédi munkában sem okozott a járvány komoly fennakadást, hiszen épp ezek a technológiák teszik lehetővé az ügyfelekkel való rugalmas kapcsolattartást és a hatékony home office-t.

V.L.: Egy jól sikerült, valóban kódexigényű törvénymű mellett a társadalmi és technikai változások miatt nem kell nyomban jogszabályt alkotni, netán magát a törvénykönyvet módosítani, bízni kell inkább a bírói gyakorlatban. E tétel helyességét bizonyítják a Ptk. első hét évének tapasztalatai. Ennek alapján megállapíthatjuk: a Ptk. szilárd alapokat adott a kiegyensúlyozott magánjogi jogszolgáltatáshoz. A kezdetben neuralgikus területek vizsgálata is azt mutatja, hogy a Ptk. a bírói gyakorlatnak köszönhetően kiállta az első évek próbáját. A felsőbírósági gyakorlat mindenképpen alkotó módon segítette az új kódex sikeres alkalmazását; a bőséges jogirodalom, nem utolsó sorban a kommentárok pedig jelentős támogatást nyújtanak ehhez. Az élet természetesen nem áll meg, és újabb és újabb kihívások teszik próbára a jogszolgáltatást. Gondoljunk például a digitális térben felmerülő egyre súlyosabb adatvédelmi kihívásokra, például a szociális hálókon elkövetett személyiségi jogsértésekre. Ezen túl, egy európai uniós tagállam magánjoga erősen függ az uniós jogalkotástól is. A közeljövőben például két olyan fogyasztóvédelmi irányelvet kell átültetnünk, amelyek a Ptk. szabályrendszerét is érintik. Az iker-irányelvek párhuzamosan és – hangsúlyozott szándékuk szerint – egymásra tekintettel szabályozzák a hagyományos áruk, illetve a digitális tartalmak és digitális szolgáltatások hibás teljesítését és annak jogkövetkezményeit visszterhes fogyasztói szerződésekben.

Többször is említette a bírói gyakorlat fontosságát. A kommentár mostani kiadása teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot, mely önmagában is újdonság. Mely polgári jogi részterületeken a legjelentősebb a gyakorlat, milyen következtetések vonhatók le belőle eddig?

V.L.: Az egyik ilyen kérdéskör minden bizonnyal a sérelemdíj gyakorlati alkalmazása. A személyiségi/személyhez fűződő jogok megsértésére alapított keresetek nyomban a Ptk. hatálybalépése után több kérdést vetettek fel a sérelemdíj iránti igények feltételeivel kapcsolatban. Ismeretes: a Ptk. két elvi változtatást hajtott végre e körben. Egyrészt a nem vagyoni sérelem vagyoni szankcionálását a személyiségi jogok védelméhez kapcsolta, és elvi alapon elválasztotta a vagyoni károk következményeként definiált kártérítéstől.  Másrészt kiiktatta a sérelemdíj feltételei közül a hátrány bizonyítottságának megkövetelését. Az utóbbi változtatás mögött a törvényhozónak az a megfontolása állt, hogy ne terheljük a sértettet a hátrány bizonyításának ódiumával, és ne tegyük ki őt a bizonyítás terhével nemritkán együtt járó további lelki megrázkódtatásnak, nem egyszer kifejezetten megalázó helyzetnek. Ez utóbbi változtatás és a sérelemdíj iránti tömeges igények kezdetben – érthetően – némi bizonytalanságot okoztak a bírósági gyakorlatban, de egy-két év alatt sikerült a megoldást megtalálni: a hátrány bizonyításának megkövetelése nélkül elutasítani a bagatell-igényeket. Ezt a bírói gyakorlatban és a jogirodalomban lejátszódott néhányéves folyamatot részletesen bemutatja a Nagykommentár.

Kiemelnének még pár példát, érdekességet ezekből a gyakorlatokból?

G.P.: Egyre több ítélet jelenik meg a Ptk. kártérítési szabályaihoz kapcsolódóan. Mivel e körben a Ptk. jelentős változásokat hozott, izgalmas látni, ahogy a gyakorlat elkezd alakulni. Ehhez kapcsolódóan érdekes például, hogy egyre több bíróság ítél meg kártérítést az esély elmaradásával kapcsolatban. A kérdés leggyakrabban a gyógyulási esély elvesztésével kapcsolatban merül fel, de jelentek meg döntések például a fellebbezési határidő elmulasztása esetén a pernyerés esélyének elvesztése miatt, illetve a Kúria nemrég döntött a gyöngyöspatai perben, amelynek a központi kérdése ugyancsak az esély elvesztése volt.

V.L.: Az említetteken kívül a Ptk.-ban a jogi személyekre vonatkozó normák kógens-diszpozitív jellege terén alkalmazott megoldás vetett fel kérdéseket nemcsak a – részben értetlenséget mutató – jogirodalomban, hanem a judikatúrában is.  A Ptk. – az áruszerződések szabályozásához hasonlóan – a jogi személyek körében is a lehető legnagyobb szabadságot akarja biztosítani az alapítóknak, illetve a tagoknak, minél szélesebb körben kívánja biztosítani az érintettek autonómiáját. Ebből a célkitűzésből a szabályok diszpozitív jellegének minél szélesebb körben való elismerése következett. A felsőbírósági gyakorlat e téren is jól vizsgázott: mára eltűntek a kezdeti kérdőjelek. A Nagykommentár ezt a folyamatot is végigköveti.

Az interjú második részét a következő héten közöljük.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Kapcsolódó cikkek:


A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről
2021. május 6.

A jogegység érdekében a bíró és a jogalkotó is fontos szereplő – Prof. Dr. Trócsányi László a korlátozott precedensrendszerről

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják.

Magyarázat a szomszédjogokról – 1.
2021. május 5.

Magyarázat a szomszédjogokról – 1.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a jogos önhatalommal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.

Betegek adatai kerültek jogellenesen nyilvánosságra
2021. május 4.

Betegek adatai kerültek jogellenesen nyilvánosságra

Súlyos adatvédelmi incidenst történt tavaly Budapest Főváros Kormányhivatalánál, amelynek következtében 1153 beteg személyes és egészségügyi adatai váltak jogellenesen hozzáférhetővé illetéktelen személyek számára. A NAIH 10.000.000,- Ft adatvédelmi bírságot szabott ki.