„Az ingatlanjoghoz elengedhetetlen a polgári jog és a közigazgatási jog magas szintű ismerete” – Interjú dr. Sugár Tamással az Ingatlanjog online főszerkesztőjével


Az ingatlanjog közigazgatási, polgári jogi, és agrárjogi terület is – bőven van mit elemezni akár magyar, akár uniós szinten. A nemrég indult Ingatlanjog online folyóirat is ezzel foglalkozik.

Egy újabb izgalmas szakmai folyóiratot indít Ingatlanjog online néven a Wolters Kluwer Hungary. Az évente kétszer megjelenő virtuális periodikáról és a kapcsolódó ingatlanjogi kérdésekről a főszerkesztővel, dr. Sugár Tamással beszélgettünk.

Megjelent az Ingatlanjog online első száma. Ön, mint főszerkesztő mellett még ketten vesznek részt a szerkesztőbizottsági munkában. Ki mivel foglalkozik, milyen területről érkezett?

Sugár Tamás

Dr. Sugár Tamás

Mindhárman kúriai bírók vagyunk. Dr. Kiss Gábor jogász végzettsége mellett közgazdász diplomával is rendelkezik. Pályáját a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte, majd két évet az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. 1992-2012 között a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának kollégiumvezetője volt. 2012-ben nyert kinevezést a Kúriára, ahol a Polgári Kollégiumban dologi joggal, ezen belül elsődlegesen ingatlanjoggal foglalkozik. Számos szakcikke jelent meg és társszerzőként közreműködött több szakkönyv megírásában.

Dr. Kiss Árpád Debrecenben indította bírói pályafutását, ahol közigazgatási ügyszakban ítélkezett.  2020. január 1-jétől nevezték ki bírónak a Kúria Közigazgatási Kollégiumába. Korábban hat évig európai jogi szaktanácsadóként is működött. Több nemzetközi konferencián vett részt, előadásokat tartott és tanulmányokat jegyez.

Én Szombathelyen dolgoztam bíróként, közigazgatási és polgári ügyeket is tárgyaltam. 2013-ban rendeltek ki a Kúriára, 2015-ben neveztek ki bírónak a Közigazgatási Kollégiumba.

Az ingatlanjog igazán színes terület, hiszen polgári jogi, agrárjogi és közigazgatási jogi vetülete is van. A folyóirat négy rovatában milyen koncepció szerint fogják bemutatni ezeket a területeket, melyik rovatba milyen jellegű írásokat szánnak? 

A Tanulmány rovatban tudományos igényű, tényekkel és érvekkel alátámasztott cikkek fognak megjelenni az ingatlanjoghoz kapcsolódó közigazgatási jogi, polgári jogi és agrárjogi témákban. Az első számunkban egy polgári jogi és egy agrárjogi témájú tanulmány fog szerepelni, utóbbi az előhaszonbérleti joggal foglalkozik a Ptk. és a földforgalmi jogszabályok (Földforgalmi törvény, Fétv.) elemzésével. (Papik Orsolya: az előhaszonbérleti jog a mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződések körében című írása – a szerk.)

A Jogesetelemzés rovatban az ingatlanjoggal kapcsolatos, a Kúria és az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott döntéseket közöljük, egyben elemezzük tudományos és gyakorlati oldalról is.

A Döntvény rovatban olyan magyar felsőbírósági és európai uniós bírósági döntéseket fogunk közzétenni, amelyek egyfelől irányítják a joggyakorlatot, másfelől – a hazai döntésekre vonatkozóan – még nem jelentek meg szerkesztett határozatként. Ezt az újdonság jelleget szeretnénk fenntartani annak érdekében, hogy az online folyóiratot olvasó jogalkalmazók minél hamarabb értesüljenek az irányadó döntésekről.

A Fórum rovatban lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a jogalkotók, jogalkalmazók és a tudományos élet képviselői – nem tanulmány jellegű – írásaikkal vitát kezdeményezzenek akár a folyóirat cikkeivel, akár más, a témába vágó kérdéssel kapcsolatban. Itt kapnak helyet a könyvismertetések és a konferencia-beszámolók is. Szeretnénk, ha ez a rovat visszajelző szerepet töltene be a szerkesztőbizottság és a szerzők felé is.

A Kormány 2021. április 20-án benyújtotta az Országgyűléshez az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatát.  A jogszabály még nem került elfogadásra (az interjú készítésekor még nem fogadták el – a szerk.), de kiemelt jelentősége miatt már folyóiratunk első számában foglalkozunk a tervezettel, bemutatva annak célját és a változások fő irányát. Nem titkolt célunk, hogy a törvény kihirdetését követően részletesen elemezzük annak rendelkezéseit magánjogi és közjogi aspektusból is.

Bírói pályafutása alatt tárgyalt polgári és közigazgatási, ezen belül ingatlan-nyilvántartási és építési ügyeket is. Elmondható-e valamilyen általános nehézség, kihívás ezekkel a perekkel kapcsolatban bírói szemszögből?

A közigazgatási ügyszaknak az az egyik nehézsége, hogy legalább 25 féle közigazgatási ügytípus létezik, ezekben az alkalmazandó jogszabályok sokszor és gyorsan változnak. A közigazgatási bírónak még specializáció esetén is nehéz nyomon követni az általa tárgyalt ügytípusokban bekövetkező jogszabályi és joggyakorlati változásokat. Ez azzal jár, hogy még önmagában az adott jogviszonyban irányadó jogszabályi rendelkezések megállapítása sem könnyű feladat a bírák számára.

A változó jogszabályi környezet mellett a közigazgatási bíráknak ismerniük kell a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat és az EUB által hozott döntéseket is. A magyar jogrendszerben nemrég bekövetkezett változások, a korlátozott precedensrendszer bevezetése miatt a Kúria döntéseit a korábbiakhoz képest még nagyobb jelentőséggel ruházták fel, azok az alsóbb fokú bíróságokra kötelezőek, így ismeretük elengedhetetlen.

Ingatlanjog online

Mit gondol az – elfogadás alatt álló – új ingatlan-nyilvántartási törvényről, annak kódex-jellegű megvalósításáról?

Mivel még folyamatban van a javaslat vitája, ezért csak két dolgot emelnék ki. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá történő fejlesztése. Ezt jó célnak tartom, ugyanakkor nyilvánvalóan hozzá kell tenni a megfelelő technológiai hátteret és a szakembereket is, akik kezelni tudják a rendszert. A másik, szakmai szempontból fontos tény, hogy az új kódex a korábbiakhoz képest részben eltérően szabályozza az Inytv. és a Ptk. viszonyát. Eddig a Ptk. is tartalmazott az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódóan eljárási szabályokat, ugyanakkor a javaslat ezeket átteszi az új kódexbe. A kódexjelleg így kidomborodik, hiszen az új Inytv. eljárási és anyagi szabályokat is tartalmazni fog egy helyen az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozóan. Ez egy nagyon fontos fejlemény, mert egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi a jogkereső számára az egész rendszert és várhatóan könnyebb lesz a jogalkalmazás hatósági és bírósági szinten is.

A Jogesetelemzés rovatban egy olyan ingatlan-nyilvántartási ügyet elemez a szerző, amelyben Ön is az eljáró tanács tagja volt. Az elemzés témája az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének jogszerűsége abban az esetben, amikor időközben jóhiszeműen, ellenérték fejében tulajdonjogot szerzett egy harmadik személy. Nagyon érdekes, hogy a tényleges jogi helyzet azzal változott meg, hogy a számítógépes adatbázis karbantartása során egy adatsor helytelen betöltése miatt a tulajdoni hányadokkal ténylegesen bíró alperesi érdekelt helyett egy vele azonos családi- és utónevű személy tulajdonjoga került rögzítésre. Vajon egyre több ilyen eset lesz, ahol a „technika ördöge” problémát okoz?

Azt gondolom, hogy nagyobb hibalehetőséget rejt, ha több az emberi hozzáférés egy adott rendszerhez. Ha ezt elektronizálják, a hibalehetőség csökken, de nyilvánvalóan nem tűnik el, hiszen a számítógépeket és a mögötte álló rendszereket is emberek működtetik. A jogesetből nem lehetett azt megtudni, hogy az a hiba, ami az ügy alapját képező problémát okozta, emberi hiba volt, vagy az elektronikus rendszerből fakadt.

Az „építésügyi hatósági eljárások gyakorlata” tárgykörben az építésügyi hatósági határozatok felülvizsgálata iránti pereket is elemzett a Kúria az egyik joggyakorlat- elemző csoportjában. Miért fontos ennek a gyakorlatnak az analizálása?

2020 elején bízott meg a Kúria elnöke azzal, hogy ezt a joggyakorlat-elemző csoportot vezessem. Tudni kell, hogy 2012 után alapvetően változott meg az építésügyi igazgatási rendszer. Olyan irányba ment el a szabályozás, hogy egyre kevesebb az építési engedélyköteles tevékenység. Ennek következtében az építésfelügyeleti, építészrendészeti eljárások jelentősége megnőtt.

A joggyakorlat-elemző csoportban egyrészt a vonatkozó kúriai döntéseket elemeztük, másrészt megpróbáltuk felvázolni azt, hogy mi várható a továbbiakban a jogszabályváltozások eredményeként. A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének tervezetét a Kúria Közigazgatási Kollégiuma fogja megvitatni és remélhetőleg elfogadni.

Az első lapszámban az egyik szerző „A mezőgazdasági földterületen fennálló haszonélvezeti jog és az Európai Unió joga összefüggései” címmel elemez egy EUB döntést. Miért esett erre a döntésre a választásuk?

 A korábban elmondottaknak megfelelően az EUB egyes döntéseit is feldolgozzuk a folyóiratban, és ez egy fontos döntés az ingatlanjog területén. Az elemzés a C-235/17. számú ítéletet tágabb összefüggéseiben értékeli, így kitér az előzményi eljárásokra, ideértve a kapcsolódó előzetes döntéshozatali eljárást, az Alkotmánybíróság előtt folyamatban volt eljárást, továbbá ismerteti annak hazai utóéletét is. Jelenleg is folyamatban van az EUB előtt a közölt döntéssel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárás, amelyben várhatóan a közeljövőben fog döntés születni.

Elsősorban kiknek szól a szakfolyóirat, kik profitálhatnak belőle szakmailag?

A folyóirat célja, hogy egyrészt tudományos igénnyel segítse az ingatlanjog iránt érdeklődőket, másrészt figyelemmel legyen a jogterülettel a mindennapokban foglalkozó gyakorló jogászok és nem jogászok igényeire, egyben hazai és nemzetközi kitekintéssel nyújtson támpontot a felmerülő problémák megoldására.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek