Könnyebb lesz hozzájutni a gyermektartásdíjhoz az egyszülős családoknak


Jelentősen módosítja a gyermektartásdíj kifizetéséhez, behajtásához kapcsolódó szabályokat a nemrég megjelent törvény annak érdekében, hogy az egyszülős családok eltartó felei és gyermekeik ne szenvedjenek hátrányt.

Kihirdették az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi LXXIV. törvényt (EgyCs. tv.). Az indokolás alapján a törvény célja az, hogy a gyermektartásdíj megállapításával és behajtásával összefüggő eljárások gyorsaságát és hatékonyságát növelje, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezésével kapcsolatos jogi szabályozást kedvezőbbé tegye annak érdekében, hogy az egyszülős családok a gyermek mindennapi ellátását hivatott tartási díjhoz időben hozzájussanak.

Az EgyCs. tv. ennek érdekében három törvényt módosított, cikkünkben ezeket tekintjük át röviden.

A Vht.-t érintő módosítások

A szünetelő végrehajtás folytatását könnyíti meg az EgyCs. tv. úgy, hogy gyermektartásdíj követelése esetében nem kell valószínűsíteni, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amelyik lefoglalható, értékesíthető, hanem egyszerűen elég kérelmezni a folytatást (mindez nem vonatkozik a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelésre). Ha ez eredménytelen volt, ezután kerülhet sor a tartásdíj állam általi megelőlegezésére.

Főszabály szerint a hatósági átutalási megbízást a végrehajtó egyszer bocsáthatja ki, és csak a végrehajtást kérő (egyszeri) kérelmére nyújthatja be ismételten, ha az átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre. Az EgyCs. tv. lehetővé teszi, hogy a végrehajtó gyermektartásdíj esetében hivatalból és több alkalommal is benyújtsa indokolt esetben, külön kérelem nélkül.

A módosító törvény sorrendben előre veszi, és a végrehajtási költségek kielégítésével egyenrangúvá emeli a gyermektartásdíj-követelést, mely így valójában megelőzi azt, és kimondja, hogy a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben a tartásdíj-követelést az e végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni. Ez alól szintén kivételt képez a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló követelés.

A Gyvt.-t érintő módosítások

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt is módosítja az EgyCs. tv. Nagyon jelentős változtatás az, hogy a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésénél eltörlésre került a jövedelmi értékhatár, így már nem csak akkor lehet ezt igényelni, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Az továbbra is feltétel, hogy:

  • a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
  • a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen.

Azonban nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a teljesítés vagy behajtás mértéke a gyermektartásdíj bíróság által megállapított alapösszegének 80%-át meghaladja.

A megelőlegezett gyermektartásdíj felső határát megemelték, összege a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka, melyet a hatóságok hivatalból kötelesek felülvizsgálni, és a változás időpontjától kezdődően a felülvizsgálatnak megfelelő összegben kell utalniuk, ha a törvény szerinti maximált összeg emelkedik.

Szintén megemelte az EgyCs. tv. azt a határt, melynél fel kell függeszteni az állam általi folyósítást. Az eddigi 50 %-ról 80 %-ra emelkedett a határ, így csak abban az esetben függesztik fel, ha a kötelezett a jogosult részére legalább négy egymást követő alkalommal ennyit fizet, vagy a végrehajtás ebben az arányban sikeres volt. További könnyítés a jogosultaknak, hogy a módosítás alapján a hat hónap helyett legfeljebb három hónap behajthatatlanság a feltétele a megelőlegezésnek.

Megjelent a Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz!

A Pp.-t érintő módosítások

A Pp.  kiskorú gyermek tartása iránt indított per különös szabályaihoz kapcsolódóan a törvénymódosítás abban segít, hogy a per gyorsítása érdekében nincs lehetőség a további írásbeli perfelvételre, és jelentősen lerövidíti az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt:

  • válaszirat és viszontválasz benyújtásának helye nincs
  • a kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel
  • ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per
  • az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az írásbeli ellenkérelemben a fél köteles feltüntetni havi nettó jövedelmét, a munkáltatójának vagy más, a fél számára jövedelmet folyósító szervnek a nevét, székhelyét és a kézbesítési címét, ha az a székhelytől eltér.

A Pp. 492. §-nak módosítása alapján a hivatalbóli bizonyítás nevesített eseteként szabályozza a bíróságnak a tartásra kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének feltárását, ennek érdekében a munkáltatójának vagy más, számára jövedelmet folyósító szervnek a felkutatását akkor, ha a tartásra kötelezett teljesítőképessége ellenére sem tesz eleget tartási kötelezettségének, így már a folyamatban lévő tartási per alatt veszélybe kerülhet a kiskorú gyermek tartása, vagy kizárólag a tartást nyújtó félre hárul. Ezt segíti még elő az a rendelkezés, hogy előzetes bizonyításnak a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.

A törvény hatálya

Az alapvetően 2022. január 1-jén hatályba lévő törvényt (néhány rendelkezése lép csak 2021. október 1-jén hatályba) a Vht. esetében a 2022. január 1-jét megelőzően indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell bizonyos követelményekkel, és ugyanígy a Gyvt. esetében is bizonyos részeit a 2022. január 1-jén véglegessé vált határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokról

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.