Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?
Jelentősen módosítja a gyermektartásdíj kifizetéséhez, behajtásához kapcsolódó szabályokat a nemrég megjelent törvény annak érdekében, hogy az egyszülős családok eltartó felei és gyermekeik ne szenvedjenek hátrányt.
Alábbi cikkünkben a 2021/111–115. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Az Egyszülős Központ vezetője szerint könnyebb lesz az egyszülős családok élete azzal, hogy a tervek szerint a gyerektartási díjat az állam hajtja majd be.
Kedden benyújtják azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amellyel egyszerűsítik, felgyorsítják és hatékonyabbá teszik a tartásdíj behajtását – mondta Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.
Ami a tényállást illeti, a házastársak ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodtak a házasságuk egyező akaratnyilatkozaton alapuló felbontásához szükséges járulékos kérdésekben. A három kiskorú gyermeket (ebből kettő iker) a felperes neveli és gondozza, a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. A gyermektartásdíjként (korábban százalékos arány volt, de a megállapodásukat módosították) az alperes gyermekenként havi 35 500 forint határozott összegű gyermektartásdíjat fizetett. A tartásdíjat az alperes a gyermekek 18 éves koráig, középiskolai tanulmányaik esetén 20 éves korukig, illetve az életpályához szükséges tanulmányaik befejezéséig vállalta fizetni. Időközben a felperes új házasságot létesített, és mindkét fél magasabb fizetéssel járó pozícióban dolgozik. A felperes a tartás mértékének megváltoztatását, felemelését kérte a bíróságtól. Keresetét négy lényeges körülmény megváltozására alapította: Az ikrek 2016 szeptemberétől iskolába mentek, ami jelentős többletkiadással járt. 2016 februárjában kiderült, hogy a fiú figyelemzavarban szenved, aminek költségei miatt megnövekedtek a kiadások. Az alperes teljesítőképessége pozitív módon változott, az életpályamodell bevezetésével jövedelme lényegesen emelkedett. 2017. január 1. napjától az ikergyermekekre kapott többlettámogatás megszűnt, ami havi 50 000 forint bevételkiesést jelentett. Úgy ítélte meg, az alperes a kért tartásdíj megfizetésére teljesítőképes, vagyoni körülményei megfelelőek. Jövedelmének lényeges emelkedése mellett…
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/75–79. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai gyakorlatból válogattunk.
E heti összeállításunkban a lakáscélú állami támogatások elszámolásáról és a rászorultság hiányában felvett tartásdíjjal kapcsolatos kártérítési felelősségről olvashatnak.
A jogos a kérdés e heti riportjában az OBH dr. Smid Erika bíróval, a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével beszélgetett.
