Mire alapítható a tartásdíj iránti igény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogos a kérdés e heti riportjában az OBH dr. Smid Erika bíróval, a Budakörnyéki Járásbíróság elnökével beszélgetett.

Mi is az a gyermektartás?  Van-e különbség házasságból és házasságon kívül született gyermekek között a tartásdíj szempontjából?

A kiskorú gyermek tartása a rokontartás egy speciális formája. Nyilvánvalóan élettársi vagy más kapcsolatból származó gyermek esetén is szóba jöhet, de leggyakrabban a házassági bontóperekben lehet vele találkozni. A házasságból és az azon kívül született gyermekek között nincs különbség a tartásdíj szempontjából, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. A gyermektartás egy olyan kérdés, amelyről a feleknek egy bontóperben mindenképpen meg kell állapodniuk, vagy ennek hiányában a bíróságnak kell róla döntenie. A bírák is igyekeznek elősegíteni a felek közötti egyezséget, emellett a felek bírósági közvetítőhöz is fordulhatnak. Az ügyek több mint fele a gyermektartás díj tárgyában egyezséggel zárul, ami azért előnyös, mert a kiskorú gyermek helyzete előbb rendeződik, és a kötelezettség a felek egyetértésén alapul.  Ha nincs egyezség, akkor a helyzet bonyolultabb és részletes bizonyítási eljárás indul.

Melyek a tartásdíj megállapításának főbb szempontjai?

Kiindulópontot a gyermek indokolt szükségletei jelentenek. Ide tartozik a megélhetéshez, neveléshez, taníttatáshoz, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kiadások összessége. Vizsgáljuk például a lakhatás körülményeit. Ha a gyermek és az együttélő szülő mondjuk olyan ingatlanban lakik, amit hiteltartozás terhel, és azt a szülő viseli akkor a törlesztő részlet összegének bizonyos hányada, mint gyermekhez kapcsolódó költség figyelembe jön. Ugyanez a helyzet albérlet esetén a bérleti díjjal. Emellett a lakhatáshoz kapcsolódik a rezsi költsége is. Számolni kell az iskolába járáshoz szükséges bérlettel, a különórák, tankönyvek, egyéb iskolai felszerelések, osztálypénz, az étkezés, ruházkodás költségével.  Az egészségügyi ellátás költsége mindig a gyermek egészségi állapotától függ. Van, akit rendszeresen kell orvoshoz vinni és költséges gyógyszereket kell szednie. Az óvoda és iskola költsége szintén nagy különbségeket eredményezhet a gyermektartásdíj mértékében az egyes ügyekben. Ha a szülők közös döntésük folytán olyan iskolát választanak, ahol tandíjat kell fizetni, ez százezres különbséget is eredményezhet egy átlagos iskolába járó gyermek tartásdíjához képest. Az így feltárt költségek összegéből azután levonhatóak a bevételek, például a gyermek esetleges saját jövedelme vagy a rá tekintettel kapott családi pótlék és családi adókedvezmény összege.

Hogyan kell megosztani ezeket a fennmaradó költségeket a két szülő között? Illetve mit lehet tenni, ha a másik fél eltitkolja a tényleges jövedelmét?

A különélő szülő a gyermektartást pénzben fizeti, a gyermekkel együtt élő szülő pedig természetben nyújtja. Ez nem jelent feltétlenül fele-fele arányú költségelosztást a felek között. Éppen a természetbeli tartás ennek az oka, ami azt is jelenti, hogy az egyik szülő ül ott a gyermek mellett éjjel, amikor beteg, ő gondoskodik az étkezéséről, a ruházkodásáról vagy ő marad otthon és esik ki a munkából, ha vigyáznia kell rá. Mindezt mérlegelni kell amellett, hogy alapvetően figyelembe kell venni a szülők jövedelmét, vagyoni helyzetét. Meghatározó kérdés az is hány gyermek tartásáról kell gondoskodnia a kötelezettnek.  A jövedelemnek legfeljebb 50%-a vonható le gyermektartásként, ez az összeg oszlik meg a gyermekek között. Vegyünk például egy szülőt, akinek van két pici, vele együtt élő gyermeke és van egy harmadik, tőle különélő. Ha ennek a különélő gyermeknek a tartásdíjáról kell a bíróságnak dönteni, nem hagyható figyelmen kívül a másik két vele élő gyermek tartása sem.  Ilyenkor a szülő jövedelmének a fele három részre oszlik el. Az eltitkolt jövedelem pedig bizonyítással deríthető fel. Ilyenkor nagyon részletesen vizsgáljuk az életkörülményeit, például, hogy hol lakik, azt hogyan tartja fenn, milyen autót használ, szokott-e járni nyaralni, sportol-e, van e bármiféle hobbija és ezek milyen költséggel járnak.

Hány éves korig kérhető a tartásdíj? Nagykorú gyermek után is járhat?

A kiskorú gyermekre vonatkozó szabályok szerint jár a gyermektartásdíj a gyermek 18 éves koráig. Ha nagykorú lesz, de középiskolai tanulmányokat folytat, ugyanezen szabályok szerint maximum 20 éves koráig jogosult tartásra. Ha egyetemen, főiskolán vagy például OKJ-s képzésen tanul, akkor 25 éves koráig járhat neki a tartás. Itt azonban már más szabályok is figyelembe jönnek. Feltétel a rászorultság is, valamint, hogy ne legyen érdemtelen és vizsgakötelezettségeinek eleget tegyen.  Az érdemtelenség kérdésére érdemes egy példa erejéig kitérni. Érdemtelen volt például a tartásra az a nagykorú, aki bár korábban jó kapcsolatban volt a szüleivel, de később, amikor az édesanyja megbetegedett, nem látogatta meg a kórházban, nem tartotta vele a kapcsolatot. Ez a súlyosan kifogásolható magatartás érdemtelenségi ok lehet, mint ahogy a nem megfelelő életvitel is az.

A tartásdíj készpénzben fizetendő, vagy utalni is lehet? Mit lehet tenni, ha a tartásra kötelezett nem fizet?

Készpénzben is fizethető, de utalni is lehet. Ha a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtási eljárást indíthat, illetve azt is kérheti, hogy még a tartásról való döntésben rendelkezzen a bíróság a letiltásról. Ilyenkor ezt a munkáltatónak jelzi a bíróság, aki levonja a tartásdíj összegét a kötelezett fizetéséből.

A köznyelv gyakran használja az „asszonytartás” fogalmát. Létezhet „férjtartás” is? Melyek a házastársi tartás alapvető feltételei? Itt is lehet szó érdemtelenségről? 

Mivel a jogszabály házastársi tartásról szól, így természetesen létezhet „férjtartás” is, bár ez nem túl gyakori. A házastársi tartás feltétele, hogy a házastárs önhibáján kívül ne tudja magát eltartani: ilyenkor nagyon részletesen meg kell vizsgálni, hogy miért nincs jövedelme vagy vagyona. Jellemző, hogy az egyik házastárs – tipikusan a feleség – évekig nem vállalt munkát, otthon maradt, mert az ő feladata volt a gyermeknevelés és a háztartással kapcsolatos teendők elvégzése, így utóbb sem munkanélküli, sem nyugellátásra nem jogosult. Ilyenkor, ha a házastársa – mondjuk több évtizedes házasság után – elhagyja és nincs se jövedelme, se vagyona, jogosult lehet a tartásra. A házastárs is lehet azonban érdemtelen a tartásra. Ha például rendszeres hűtlensége miatta ért véget a házasság, illetve más módon súlyosan kifogásolható volt a magatartása vagy az életvitele. Fontos tudni, hogy megszűnik a tartási jogosultsága annak, aki újra házasságot köt vagy élettársi kapcsolatot létesít. Ha pedig egy évnél rövidebb ideig tartott a házasság, akkor annyi időre jár a tartás, amilyen időtartamú a házasság volt, például egy hetes házasság esetén csak egy hétre.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.