Bejegyzések érdemtelenség címkével

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 3. rész
2022. május 30. Szakma

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 3. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész
2022. május 23. Szakma

Az érdemtelenség, mint kitagadási ok – 2. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban
2022. május 16. Szakma

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét
2019. december 9. Szakma

Jogszabályfigyelő 2019 – 49. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/194–197. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a bírósági joggyakorlat újdonságai közül válogattunk.

A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai
2018. december 13. Szakma

A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai

A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása.   A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…