Jogszabályfigyelő 2019 – 18. hét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
E heti összeállításunkban a lakáscélú állami támogatások elszámolásáról és a rászorultság hiányában felvett tartásdíjjal kapcsolatos kártérítési felelősségről olvashatnak.
E heti összeállításunkban a lakáscélú állami támogatások elszámolásáról és a rászorultság hiányában felvett tartásdíjjal kapcsolatos kártérítési felelősségről olvashatnak.
Tartalom:
A lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítése
Kártérítési felelősség jogalap nélkül felvett tartásdíj esetén
A lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítése
Nyolc kormányrendelet 2019. október elsejei hatállyal történő módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabály, amely a támogatásokkal való elszámolási szabályok egyszerűsítését szolgálja. Az új előírások túlnyomó többségben a hitelintézetek, pénzügyi intézmények Kincstár felé történő adatszolgáltatását érintik.
Joganyag: 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/73. (V. 2.)
Hatályos: 2019. 10. 01.
Megjegyzés: több rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag
Kártérítési felelősség jogalap nélkül felvett tartásdíj esetén
A Kúria elnökének a kezdeményezésére létrejött, az új Polgári Törvénykönyv gyakorlati alkalmazását vizsgáló és figyelemmel kísérő Tanácsadó Testület legutóbbi véleménye a tartási kötelezettség megszüntetése esetén fennálló kártérítési kötelezettséggel foglalkozik. A Ptk. 4:211. § (1) bekezdése szerint ugyanis az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg.
Bejelentési kötelezettség hiányában ugyanakkor a Ptk. 4.211. § (2) bekezdése szerint a kötelezett a bíróságtól peres eljárás keretében kérheti a tartási kötelezettsége megszüntetését hat hónapra visszamenőlegesen.
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy a kártérítési szabályok alkalmazásával alappal követelhető-e a tartási kötelezettség megszűnését megelőzően, de rászorultság hiányában felvett tartásdíjak visszafizetése, illetve, hogy alkalmazhatók-e a kármegosztás szabályai azon az alapon, hogy a kötelezett felróhatóan nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének, mert például nem érdeklődött a tartásra való rászorultság fennállásáról (gyermek tanulmányokat folytat-e stb.).
A Tanácsadó Testület akként foglalt állást a fentiek tekintetében, hogy a kárigény – a kárfelelősség egyéb feltételeinek a fennállása esetén – az ötéves elévülési határidőn belül érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésére csak későbbi időponttól kezdődően kerül sor. Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a bíróság kármegosztást alkalmazzon akkor, ha a tartásra kötelezett a tőle elvárható módon nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a jogosult rászorultságának a fennállását figyelemmel kísérje.
A Tanácsadó Testület véleménye teljes terjedelemben itt olvasható el.
Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: kúriai tanácsadó testületi vélemény