Jogszabályfigyelő 2019 – 18. hét

E heti összeállításunkban a lakáscélú állami támogatások elszámolásáról és a rászorultság hiányában felvett tartásdíjjal kapcsolatos kártérítési felelősségről olvashatnak.

E heti összeállításunkban a lakáscélú állami támogatások elszámolásáról és a rászorultság hiányában felvett tartásdíjjal kapcsolatos kártérítési felelősségről olvashatnak.

Tartalom:

A lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítése

Kártérítési felelősség jogalap nélkül felvett tartásdíj esetén

 

A lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítése

Nyolc kormányrendelet 2019. október elsejei hatállyal történő módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabály, amely a támogatásokkal való elszámolási szabályok egyszerűsítését szolgálja. Az új előírások túlnyomó többségben a hitelintézetek, pénzügyi intézmények Kincstár felé történő adatszolgáltatását érintik.

Joganyag: 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről

Módosította:

Megjelent: MK 2019/73. (V. 2.)

Hatályos: 2019. 10. 01.

Megjegyzés: több rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

 

Kártérítési felelősség jogalap nélkül felvett tartásdíj esetén

A Kúria elnökének a kezdeményezésére létrejött, az új Polgári Törvénykönyv gyakorlati alkalmazását vizsgáló és figyelemmel kísérő Tanácsadó Testület legutóbbi véleménye a tartási kötelezettség megszüntetése esetén fennálló kártérítési kötelezettséggel foglalkozik. A Ptk. 4:211. § (1) bekezdése szerint ugyanis az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg.

Bejelentési kötelezettség hiányában ugyanakkor a Ptk. 4.211. § (2) bekezdése szerint a kötelezett a bíróságtól peres eljárás keretében kérheti a tartási kötelezettsége megszüntetését hat hónapra visszamenőlegesen.

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy a kártérítési szabályok alkalmazásával alappal követelhető-e a tartási kötelezettség megszűnését megelőzően, de rászorultság hiányában felvett tartásdíjak visszafizetése, illetve, hogy alkalmazhatók-e a kármegosztás szabályai azon az alapon, hogy a kötelezett felróhatóan nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének, mert például nem érdeklődött a tartásra való rászorultság fennállásáról (gyermek tanulmányokat folytat-e stb.).

A Tanácsadó Testület akként foglalt állást a fentiek tekintetében, hogy a kárigény – a kárfelelősség egyéb feltételeinek a fennállása esetén – az ötéves elévülési határidőn belül érvényesíthető, függetlenül attól, hogy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetésére csak későbbi időponttól kezdődően kerül sor. Ugyanakkor annak sincs akadálya, hogy a bíróság kármegosztást alkalmazzon akkor, ha a tartásra kötelezett a tőle elvárható módon nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a jogosult rászorultságának a fennállását figyelemmel kísérje.

A Tanácsadó Testület véleménye teljes terjedelemben itt olvasható el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.kuria-birosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: kúriai tanácsadó testületi vélemény

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 17. hét
2019. április 29.

Jogszabályfigyelő 2019 – 17. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/68–70. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2019 – 16. hét
2019. április 23.

Jogszabályfigyelő 2019 – 16. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/65–67. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.