Nem feladata sem a hatóságnak, sem a bíróságnak, hogy a fél által akár valótlanul, akár tévesen megjelölt jogcímeket összhangba hozza a pontos és helytálló hivatkozásokkal, illetve fordítva. A Földforgalmi tv. által támasztott alakszerűségi előírásoknak való megfelelés ugyanis a nyilatkozatot tevő felelősségi körébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Az ingatlanjog közigazgatási, polgári jogi, és agrárjogi terület is – bőven van mit elemezni akár magyar, akár uniós szinten. A nemrég indult Ingatlanjog online folyóirat is ezzel foglalkozik.
Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.
Alábbi cikkünkben a 2020/277–282. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a honlapján tette közzé a fővárosi földhivatalok joggyakorlatára vonatkozó szerkesztett állásfoglalást.
Ki minősül valójában volt haszonbérlőnek a földforgalmi törvény szerint? A kérdés különösen érdekes a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében.
