A gyermekek ellen bűncselekményt elkövetők foglalkozástól eltiltása


A Kúria az 1/2021 büntető kollégiumi véleményében úgy foglalt állást, hogy a foglalkozástól eltiltás a Btk. XIX. Fejezetének bármely bűncselekménye, bármely elkövetési magatartása és bármely elkövetője (tettes, részes) esetében alkalmazható, a Btk. 202. §-ba ütköző kitartottság kivételével.


A Btk. 52. § (3) bekezdésének – az törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi CXLIX. törvény 1. §-ával módosított – 2017. december 1. napjától hatályos szövege szerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

E rendelkezés a büntetés kiszabása körében kategorikus, mérlegelést nem engedő kötelezettséget ró a bíróságra. A törvényhelyben megjelölt feltételek teljesülése esetén a végleges hatályú, fenti tartalmú foglalkozástól eltiltást a bíróságnak a terhelttel szemben ki kell szabnia. A büntetési nem kötelező kiszabását megalapozó feltételek objektívek; pusztán annak kell teljesülnie, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt kerüljön sor, és azt a terhelt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére kövesse el.

További feltételt a törvényi rendelkezés nem határoz meg. Ekként nincs szükség a foglalkozástól eltiltás Btk. 52. § (1) bekezdésében írt feltételeinek megvalósulására sem. Azaz nem feltétel, hogy a terhelt a bűncselekményt foglalkozása szabályainak megszegésével vagy foglalkozásának felhasználásával valósítsa meg, és ekként az sem, hogy a terhelt a magatartásának kifejtése során bármiféle foglalkozási szabály hatálya alatt álljon. A Btk. 52. § (3) bekezdése a foglalkozástól eltiltás kiszabásának önálló törvényi oka, ami egyben kötelezettséget is teremt – az abban írt feltételek megvalósulása esetén – a foglalkozástól eltiltás adott tartalommal és tartamban való alkalmazására. Ebben az esetben sem annak kiszabása, sem tartamának meghatározása nem a bíró mérlegelésére bízott. Következésképp elvétése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezi.

Értelmezést igényel azonban a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére való elkövetés, mint törvényi feltétel.

Passzív alany az, akin vagy aki ellen a bűncselekményt elkövetik. A Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti „sérelmére követte el” megfogalmazás a passzív alany fogalmának felel meg.

A Btk. XIX. Fejezetében szabályozott, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket áttekintve megállapítható, hogy passzív alanya valamennyi ott írt bűncselekménynek van. Ez kézenfekvő a szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak és a szexuális visszaélés tekintetében. A vérfertőzés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a gyermekprostitúció kihasználása és a szeméremsértés törvényi tényállásában szintén van passzív alany [„egyenesági rokonával” (Btk. 199. § (1) bek.), „testvérével” (Btk. 199. § (2) bek.), „valakit” (Btk. 200. § (1) bek.), „tizennyolcadik életévét be nem töltött személy” (Btk. 200. § (2) bek., Btk. 203. § (1)-(4) bek.), „mást” (Btk. 201. § (1) bek. a) pont), „másnak” (Btk. 201. § (1) bek. b) pont), „más előtt” (Btk. 205. § (1) bek.), „tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt” (Btk. 205. § (2) bek.)].

A gyermekpornográfia (Btk. 204. §) egyes elkövetési alakzatainál a törvény ugyancsak meghatároz passzív alanyt [Btk. 204. § (2) és (5) bek. a) és c) pont]. A pornográf felvétel és a pornográf műsor törvényi meghatározásából adódóan [Btk. 204. § (7) bekezdés] a pornográf felvétel készítése [Btk. 204. § (1) bek. b) pont első fordulat] és a pornográf műsoron való szerepeltetéssel összefüggő magatartások [Btk. 204. § (4) bek. és (5) bek. b) pont] is szükségszerűen feltételezik a konkrét elkövetési magatartással összefüggésben a passzív alany meglétét.

A gyermekpornográfiának a Btk. 204. § (1) bekezdéseiben írt egyéb elkövetési magatartásai esetében is van passzív alany, mert a pornográf felvételen személy (mégpedig tizennyolcadik életévét be nem töltött személy) szerepel.

A kötelező eltiltás pedig nemzetközi kötelezettség következménye. A Btk. 52. § (3) bekezdését korábban eredetileg az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCII. törvény 6. §-a iktatta be – 2015. december 1-jei hatállyal – a magyar jogrendszerbe. Az e törvény 3. §-ával kihirdetett nemzetközi egyezmény 5. Cikk 3. pontja szerint a belső jogával összhangban mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az olyan szakmák gyakorlásának, amelyeknek része a gyermekekkel való rendszeres kapcsolat, legyen feltétele, hogy a jelentkezőket nem ítélték el gyermekek szexuális kizsákmányolásával vagy szexuális zaklatásával összefüggő cselekményekért.

Az Egyezmény 20. Cikk 1. pontja határozza meg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményeket. Eszerint mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi, jogtalanul elkövetett szándékos cselekmények büntethetősége céljából:

  1. gyermekpornográfia előállítása;
  2. gyermekpornográfia felkínálása vagy hozzáférhetővé tétele;
  3. gyermekpornográfia terjesztése vagy továbbadása;
  4. gyermekpornográfia beszerzése saját célra vagy más személy részére;
  5. gyermekpornográfia birtoklása;
  6. az információs és kommunikációs technológiákon keresztül tudatos hozzáférés a gyermekpornográfiához.

A gyermekpornográfiának a Btk. 204. § (1) bekezdése szerint büntetni rendelt valamennyi elkövetési magatartása a fenti meghatározásokba illeszkedő. A nemzetközi egyezményben a magyar állam e cselekményre (is) vállalta a foglalkozástól eltiltás alkalmazhatóságának lehetővé tételét. Ennek érdekében alkotta meg a Btk. 52. § (3) bekezdését és – törvényben való kihirdetésével – a nemzetközi egyezményt is a belső jog részévé tette.

Következésképp a Btk. XIX. Fejezetében írt valamennyi bűncselekmény esetében alkalmazni kell a végleges hatályú foglalkozástól eltiltást, ha a bűncselekmény passzív alanya – ideértve gyermekpornográfia esetén a felvételen szereplő személyt – a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

A Btk. XIX. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt marasztalás esetén a Btk. 52. § (3) bekezdésének alkalmazása csupán a Btk. 202. §-ban írt kitartottság tekintetében kizárt, mivel az tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére fogalmilag nem követhető el.

A törvényi feltételek teljesülése esetén a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás – értelemszerűen és törvényi megszorítás hiányában – attól függetlenül kiszabandó, illetve alkalmazandó, hogy az elkövető a bűncselekményt milyen elkövetői alakzatban (tettesként vagy részesként) valósította meg.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A műtőkben indokolt lenne a klíma beszerelése

Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

2021. szeptember 24.

Észrevételt tehetnek a tulajdonosi joggyakorlók

Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.