Eredményesen lépett fel az ügyészség a tévesen tájékoztató webáruházakkal szemben


A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt, e felhívások zöme eredményes volt – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Azt írták, a fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései – más szervezetek mellett – az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset.

A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy – mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna – felhívja a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére. A Fővárosi Főügyészség és a vármegyei főügyészségek a 2023. második félévében webáruházat működtető vállalkozások online tájékoztatása miatt 67 esetben éltek ilyen felhívással. A vállalkozások túlnyomó része a felhívásnak eleget tett, és a törvénysértő tájékoztatást kijavította – tudatta az ügyészség.

A közlemény szerint tipikus hibaként fordult elő: tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást, hogy a jótállási idő egy év. Az egyéves határidő azonban csak a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 ezer forint vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a kötelező jótállási idő.

A tájékoztatások egy jelentős része tartalmazta azt is, hogy ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelenlétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. A jogszabályi rendelkezések alapján ennek hiányában is érvényesítheti a fogyasztó például hibás teljesítés miatti kártérítési igényét – ismertette az ügyészség.

Szintén rendszeresen előforduló hiba volt az is, hogy ha a fogyasztó a vásárlástól 14 napon belül elállt, azaz a terméket visszaküldte, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalta a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség visszafizetését. A jogszabály alapján a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie – írták a közleményben.

A jogszabályok alapján a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a kötelező peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ennek ellenére gyakori hibaként fordult elő, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. A nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben ezen a felületen lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni – fűzte hozzá az ügyészség.

Ugyancsak tipikus hibaként jelentkezett, hogy a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást adott, és kizárólag a saját székhelye szerinti békéltető testületet tüntette fel, nem pedig valamennyit, nehezítve ezzel a fogyasztói jogérvényesítést – tudatták a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 3.

Mi is az a névfoglalás?

Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.