Eredményesen lépett fel az ügyészség a tévesen tájékoztató webáruházakkal szemben


A 2023 nyarától életbe lépett új fogyasztóvédelmi rendelkezések alapján az ügyészség tavaly 67 esetben nyújtott be pert megelőző felhívást webáruházak téves tájékoztatása miatt, e felhívások zöme eredményes volt – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Azt írták, a fogyasztóvédelemről szóló törvény 2023. június 26-án hatályba lépett rendelkezései – más szervezetek mellett – az ügyészt is feljogosítják arra, hogy a fogyasztót érintő jogsértések megszüntetése iránt pert indítson a vállalkozással szemben a bíróság előtt. Ez az új jogintézmény az úgynevezett képviseleti kereset.

A fogyasztóvédelmi törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a szervezet számára, hogy – mielőtt keresettel a bírósághoz fordulna – felhívja a vállalkozást a jogsértés önkéntes megszüntetésére. A Fővárosi Főügyészség és a vármegyei főügyészségek a 2023. második félévében webáruházat működtető vállalkozások online tájékoztatása miatt 67 esetben éltek ilyen felhívással. A vállalkozások túlnyomó része a felhívásnak eleget tett, és a törvénysértő tájékoztatást kijavította – tudatta az ügyészség.

A közlemény szerint tipikus hibaként fordult elő: tartós fogyasztási cikkeknél a vállalkozás arról adott tájékoztatást, hogy a jótállási idő egy év. Az egyéves határidő azonban csak a 10 ezer forintot elérő, de 100 ezer forintot meg nem haladó eladási ár esetén irányadó. Ezen értékhatár felett 250 ezer forint vételárig két év, ennél drágább termékek esetén pedig három év a kötelező jótállási idő.

A tájékoztatások egy jelentős része tartalmazta azt is, hogy ha a vevő az árut annak kiszállítása után azonnal, a futár jelenlétében nem ellenőrizte, akkor a vállalkozás utólagos, jegyzőkönyv nélküli reklamációt nem fogad el. A jogszabályi rendelkezések alapján ennek hiányában is érvényesítheti a fogyasztó például hibás teljesítés miatti kártérítési igényét – ismertette az ügyészség.

Szintén rendszeresen előforduló hiba volt az is, hogy ha a fogyasztó a vásárlástól 14 napon belül elállt, azaz a terméket visszaküldte, akkor a webáruház általában 30 napos határidővel vállalta a vételár és a jogszabály szerint visszatérítendő egyéb költség visszafizetését. A jogszabály alapján a vállalkozásnak ennél rövidebb idő alatt, 14 napon belül kell a visszafizetést megtennie – írták a közleményben.

A jogszabályok alapján a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a kötelező peren kívüli panaszkezelési módokról és egyéb vitarendezési mechanizmusokról. Ennek ellenére gyakori hibaként fordult elő, hogy a vállalkozás nem adott tájékoztatást az európai online vitarendezési platformról. A nem Magyarországon, hanem az unió más államában letelepedett vállalkozással szemben ezen a felületen lehet a felmerülő jogvitákat bírósági eljáráson kívül rendezni – fűzte hozzá az ügyészség.

Ugyancsak tipikus hibaként jelentkezett, hogy a vállalkozás a békéltető testületekről csak hiányos tájékoztatást adott, és kizárólag a saját székhelye szerinti békéltető testületet tüntette fel, nem pedig valamennyit, nehezítve ezzel a fogyasztói jogérvényesítést – tudatták a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.