A módosító törvény elsősorban a békéltető testületekre vonatkozóan hoz új rendelkezést: segíti, hogy alapvetően online módon folytassák le a békéltető testületi eljárásokat, illetve egyes esetekben lehetővé teszi, hogy azon esetben is kötelezést tartalmazó határozatot hozzon a testület, ha a bepanaszolt vállalkozás nem tett ún. alávetési nyilatkozatot.
Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal a hatósági szerződéseket taglaló részlet olvasható.
Jelen állás szerint 2023. június 25-én fog hatályba lépni „a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” hazai szabályozása.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a termékek ökocímkéinek a tartósságra, valamint a környezetbarát jellegre utaló megtévesztő állítások, az úgynevezett zöldrefestés (greenwashing) tilalmára vonatkozó javaslatot.
A közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy az infláció letörése érdekében szükséges olyan új, a fogyasztók érdekeit szolgáló rendszerek kialakítása, amelyek hozzájárulnak az átláthatóság és a piaci verseny további növeléséhez.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsvizsgálata alapján a vállalkozások fenntarthatóságra utaló reklámkommunikációi sok esetben nem párosulnak a fogyasztók számára könnyen elérhető és releváns alátámasztással. A GVH ugyanakkor pozitív példákat is talált a hazai gyakorlatok között.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – amely részt vett az európai gyorsvizsgálatban – itthon már felvette a harcot a vásárlói döntések rejtett torzítása ellen.
Az EUB kimondta, hogy adott esetben a tagállami jog alapján tisztességtelennek minősülhet az ügyvédi megbízási szerződés, ha a munkadíjat óradíjban állapítják meg és a fogyasztónak e szerződés megkötése előtt nem nyújtanak olyan tájékoztatást, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy körültekintően és az említett szerződés megkötésével járó pénzügyi következmények teljes ismeretében hozza meg döntését.
Idén új uniós rendelet csatlakozik a versenyjogi szabályozás mellé az online tér versengésének tisztaságáért. Az új európai digitális piacszabályozás érvényesítésében szerepet kapnak az uniós nemzeti versenyhatóságok, így a Gazdasági Versenyhivatal is.
